9K32 Sztrela–2

A Sztrela–2 rendszer. (Felül a 9M32 rakéta, alul a 9P54 indítóberendezés.)

A 9K32 Sztrela–2 (NATO-kódja: SA–7 Grail, haditengerészeti változatáé SA–N–5) egy első generációs szovjet hordozható kis hatómagasságú légvédelmi rakétarendszer, mely a 9M32 típusú, passzív infravörös önirányítású rakétát használta. A rendszer fő részei a rakéta, az indítócső és a tápegység. Az 1970-es évek közepén a Sztrela–3 váltotta fel.

Története

A csapatlégvédelemnél alkalmazható rakétafegyverzet fejlesztését hosszú ideig elhanyagolták a Szovjetunióban, a hidegháborús doktrínából következően elsősorban a stratégiai bombázók ellen alkalmazható légvédelmi eszközök fejlesztése kapott prioritást. Ennek következtében az első szovjet hordozható légvédelmi rakétarendszerek viszonylag későn, az 1960-as évek végén jelentek meg. Fejlesztése a 9M31 rakétát alkalmazó, páncélozott járműre telepített 9K31 Sztrela–1 rakétarendszerrel párhuzamosan folyt. Eredetileg a Sztrela–1 is hordozható rendszernek készült, de végül nehezebb lett, mint a Sztrela–2, így a járműre telepítés mellett döntöttek.

A Sztrela–2 rendszer fejlesztése 1960-ban kezdődött el a kolomnai KBM tervezőirodában. Főkonstruktőre Borisz Ivanovics Savirin volt, majd annak 1965-ös halála után Sz. P. Nyepogyimij irányította a tervezőmunkát. A rakéta fejlesztésénél elsősorban a kisméretű és megfelelő érzékenységű infravörös érzékelő létrehozása okozott nehézségeket. Az infravörös önirányító berendezés fejlesztése a leningrádi LOMO vállalatnál folyt. A fejlesztés több évet csúszott, így a Sztrela–2 első változatát 5 évvel a tervezett dátum után, 1968-ban állították szolgálatba a gépesített lövész alakulatoknál működő csapatlégvédelmi alegységeknél. 1972-ben jelent meg a modernizált 9K32M Sztrela–2M rendszer, amelynél növelték az infravörös kereső érzékenységét és a rakéta hatékonyabb harci részt kapott. A rendszer minden elemét a kovrovi Gyegtyarjov Fegyvergyár (ZID) gyártotta sorozatban.

Szerkezeti kialakítása

A rendszer fő részei az indítócső és célzóberendezés egység (9P54, majd 9P54M), a rakéta és a 9B17 típusú tápegység, amely csak 40 mp-es működést biztosít a rendszer számára.

Az aerodinamikai ellenállás csökkentése érdekében a rakéta mindössze 76 mm átmérőjű, hossza viszont 1,4 m. Fordított aerodinamikai elrendezésű. Az indítás után kinyíló stabilizátorok a rakéta végén találhatók, az aerodinamikai kormányfelületek pedig a rakétatest elülső részén. A rakéta orr-részében helyezkedik el az infravörös kereső és az önirányító berendezés. Mögötte kapott helyet a kormánymű, ezt követi az 1,17 kg tömegű, nagy hatóerejű robbanóanyaggal készült repesz-romboló harci rész, majd a rakétatest nagy részét alkotó szilárd hajtóanyagú rakétahajtómű. A rakéta forgásstabilizált, repülés közben 15 fordulatot tesz meg másodpercenként a hossztengelye körül. A rakéta egyik gyenge pontja az infravörös kereső, amely csak a nagy hőmérsékletű égéstermékeket kibocsátó gázturbinás hajtóművekkel ellátott repülőgépek és helikopterek elleni alkalmazást teszi lehetővé. A cél eltévesztése esetén, az indítástól számított 11–14 mp múlva működésbe lép a rakéta önmegsemmisítő rendszere.

A rakéta alkalmazása előtt el kell távolítani az indítócsövön lévő zárókupakot. A kezelő egy egyszerű optikai irányzék segítségével végzi a célzást, a célkeresést az indítócsőben lévő rakéta infravörös keresője végzi. Amikor a rakéta keresője befogta a célt, hang- és fényjelzést ad a rendszer, majd indítható a rakéta. A rakétát egy indítótöltet veti ki az indítócsőből 27–31 m/s-os sebességgel. Az indítóberendezéstől kb. 5,5 m távolságban indul be a menethajtóműve, amely 470 m/s-os sebességre gyorsítja fel a rakétát.

Alkalmazása

A rakétarendszert a Varsói Szerződés összes tagállama, köztük Magyarország is alkalmazta csapatlégvédelmi feladatokra. A Szovjetunió a fegyvert számos fejlődő országba is exportálta, így több helyi konfliktusban is alkalmazták. Kínában Hongying HN–5, Pakisztánban Anza Mk1, Mk2 és Mk3, Egyiptomban pedig Ayn as Saqr néven a másolatait gyártották is. Első harci alkalmazására 1969 augusztusában, a szuezi válság során került sor. Az egyiptomi hadsereg 6 izraeli repülőgépet lőtt le a Sztrela–2-vel az összecsapások során. Sikeresen alkalmazták a vietnámi háborúban is, 589 indított rakétával 204 amerikai repülőgépet vagy helikoptert rongáltak, ill. semmisítettek meg.

Magyarországon 1975-ben rendszeresítette a Magyar Néphadsereg.

Műszaki adatok (9M32M)

Átmérő: 76 mm
Hossz: 1,4 m
Induló tömeg: 9,15 kg
Harci rész tömege: 1,17 kg
Utazósebesség: 430 m/s
Ferde hatótávolság: 4200 m
Alkalmazási magasság: 500 m-től 2300 m-ig

Források

A Sztrela–2M a Raketnyaja tyehnyika információs rendszer oldalán (oroszul)
A Sztrela–2 története a Vesztnyik PVO oldalán (oroszul)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz 9K32 Sztrela–2 témájú médiaállományokat.

A sorozatgyártást végző Gyegtyarjov Fegyvergyár (ZID)
9K32 hordozható légvédelmi rakétarendszer – a Haditechnika folyóirat típusismertetője
9K32M hordozható légvédelmi rakétarendszer – a Haditechnika folyóirat típusismertetője
Videó a cseh védelmi minisztérium honlapján egy Sztrela–2 indításáról

Sablon:Légvédelmi rakéták

Légvédelmi rakéták

Hordozható

Infravörös	FIM–43 Redeye · FIM–92 Stinger Sin-Kung Mistral Misagh–1 · Misagh–2 91–es típus HN–5 · FN–6 · QW–1 · TY–90 Grom · Piorun 9K32 Sztrela–2 (SA–7 Grail) · 9K34 Sztrela–3 (SA–14 Gremlin) · 9K310 Igla–1 (SA–16 Gimlet) · 9K38 Igla (SA–18 Grouse) · 9K338 Igla–S (SA–24 Grinch) · Sungur
Optikai	Blowpipe · BAe Javelin · Starburst · Starstreak Fliegerfaust RBS 70

Önjáró

Infravörös	Crotale · Mistral · Arrow 3 · Dávid Parittyája (David’s Sling) · SPYDER 81–es típus · 93–as típus PL–9 · CQW–2 LFK NG 9K31 Sztrela–1 (SA–9 Gaskin) · 9K35 Sztrela–10 (SA–13 Gopher) · IRIS–T SL · Sungur
Optikai	Starstreak · Tigercat 2K22 Tunguszka (SA–19 Grison)
Radar	MIM–23 Hawk · MIM–46 Mauler · MIM–72 Chaparral · MIM–104 Patriot · CAMM / Sky Sabre · Rapier Aster- 30 SAMP/T · MEADS · Roland · Akash · Prithvi Arrow 3 · Barak MX · Dávid Parittyája (David's Sling) · Vaskupola · SPYDER 3–as típus HQ–7 · HQ–9 · HQ–61 · KS–1 · PL–10 · PL–12 ADATS RBS 23 SZ–125 Nyeva/Pecsora (SA–3 Goa) · 2K11 Krug (SA–4 Ganef) · 2K12 Kub (SA–6 Gainful) · 9K33 Osza (SA–8 Gecko) · 9K37 Buk (SA–11 Gadfly) / 9K37 M1–2 (SA–17 Grizzly) · 9K330 Tor (SA–15 Gauntlet) · SZ–400 Triumf (SA–21 Growler) · 96K6 Pancir–SZ1 (SA–22 Greyhound) · Sky Bow · NASAMS

Fix telepítésű

Infravörös	Enzian
Optikai	Feuerlilie · Henschel Hs 117 · Rheintochter · Taifun · Wasserfall
Radar	MIM–3 Nike Ajax · MIM–14 Nike-Hercules · LIM–49 Spartan · Sprint Bristol Bloodhound · English Electric Thunderbird Maitri · Project Devil · Project Indigo HQ–1 · HQ–2 A–35 Aldan · SZ–25 Berkut (SA–1 Guild) · SZ–75 Dvina (SA–2 Guideline) · SZ–200 (SA–5 Gammon) · SZ–300 (SA–10 Grumble / SA–12 Gladiator/Giant / SA–20 Gargoyle) Sky Bow

Tengerészeti

Infravörös	Umkhonto · Crotale · Mistral · 9K34 Sztrela–3 (SA–N–8 Gremlin) · 9K32 Sztrela–2 (SA–N–5 Grail) · 9K38 Igla (SA–N–10/14 Grouse)
Optikai	Sea Cat IDAS 2K22 Tunguszka (SA–N–11 Grison)
Radar	RIM–2 Terrier · RIM–7 Sea Sparrow · RIM–8 Talos · RIM–24 Tartar · RIM–50 Typhon · RIM–55 Typhon · RIM–66 Standard · RIM–67 Standard · RIM–116 Rolling Airframe Missile · RIM–156 Standard · RIM–161 SM–3 · RIM–162 ESSM · RIM–174 Standard ERAM Sea Dart · Sea Slug · Sea Wolf · CAMM / Sea Ceptor Umkhonto Masurca Aster PAAMS / Sea Viper Trishul · Revati Barak–1 HQ–7 · HHQ–9 Aspide M–1 Volna (SA–N–1 Goa) · SZ–75M–2 (SA–N–2A Guideline) · M–11 Storm (SA–N–3 Goblet) · 9K33 Osza–M (SA–N–4 Gecko) · SZ–300 (SA–N–6 Grumble / SA–N–20 Gargoyle) · 9K37 Buk (SA–N–7 Gadfly / SA–N–12 Grizzly) · 9K330 Tor (SA–N–9 Gauntlet)