A–91

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2024 januárjából)

A–91
Típus	gépkarabély
Ország	Oroszország
Tervező	KBP tervezőiroda
Gyártó	KBP tervezőiroda
Alkalmazás
Használó ország	Oroszország
Műszaki adatok
Űrméret	7,62 mm 5,56 mm
Lőszer	7,62×39 mm 5,56×45 mm
Tárkapacitás	30 töltényes szekrénytár
Működési elv	gázelvezetéses, forgó zárfejes reteszelésű
Tömeg	3,97 kg
Fegyver hossza	660 mm
Elméleti tűzgyorsaság	700–800 lövés/perc
Irányzék típusa	nyílt, távcső
A Wikimédia Commons tartalmaz A–91 témájú médiaállományokat.

Az A–91 egy orosz gyártmányú bullpup elrendezésű gépkarabély, melyet a KBP fejlesztett ki. A fegyver tartozéka az integrált 40 mm-es gránátvető, melyet a cső alá rögzítettek (korai modelleken még a puskacső fölé szerelték a gránátvetőt). A fegyver hasonló az OC–14 Groza gépkarabélyhoz, amely szintén egy orosz modell.

Történet és leírás

Az A–91 gépkarabélyt (ismert még az A–91M megjelölés is) az 1990-es évek alatt fejlesztette ki a tulai KBP tervezőiroda, mint az A–91 kompakt gépkarabélycsalád leszármazottját. Míg az A–91 megtartotta a gázműködtetésű, forgó zárfejes reteszelésű működési elvet és az elsütőszerkezetet, melyet a 9A–91 gépkarabélyhoz terveztek, újításként bullpup elrendezésűre tervezték, illetve ellátták egy integrált 40 mm-es egylövetű gránátvetővel, melyet a puskacső alá szereltek. A legelső prototípusokon a gránátvetőt a cső fölé szerelték, a cső alá pedig egy elülső pisztolymarokatot helyeztek; a jelenlegi modelleken a gránátvető alul kapott helyet, így elülső ágyként is szolgál. Az A–91 egy elülső kivetőrendszert alkalmaz, melyet eredetileg Tulában fejlesztettek ki az 1960-as évek elején. Ennél a rendszernél a hüvelykivetőnyílás a pisztolymarkolat felett található és előrefelé nyitott. Az üres töltényhüvelyek a zárfejből egy rövid kivetőcsövön keresztül kerülnek a kivetőnyílásba, majd onnan esnek ki, távol a lövész arcától. Ez a rendszer jól jön a bal vállból való tüzeléskor is. Napjainkban az A–91 gépkarabélyt csak kis számban gyártják és valószínűleg csak néhány különleges rendfenntartóerő alkalmazza Oroszországban.

A fegyveren két elsütőbillentyű található (az elülső a gránátvetőé, a hátsó a gépkarabélyé) és egy nagy tűzváltó/biztosítókar a tok jobb oldalán, a tölténytárfoglalat felett. A gépkarabély elsütőbillentyűjét egy további automata ravaszbiztosítóval is ellátták. A felhúzókar a tok felett, a hordfogantyú alatt helyezkedik el és mindkét kézzel könnyen elérhető.

A hordfogantyú tetejének alakja hasonlít a Weaver-típusú szereléksínre, így irányzékok és optikák széles választékát fel lehet rá illeszteni. A gránátvető lehajtható irányzékát a cső elejére szerelték.

Eredetileg a 7,62×39 mm-es lőszerhez és a szabványos AK tárakhoz tervezték a fegyvert, de jelenleg elérhető a fegyver 5,56×45 mm-es NATO-lőszert tüzelő változata is, amelyhez saját 30 töltényes polimer tölténytárát használják.

Lásd még

• TKB–022
• TKB–0146
• 9A–91
• OC–14 Groza

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az A-91 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• Modern Firearms Archiválva 2010. szeptember 14-i dátummal a Wayback Machine-ben