A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása : Története, Kapcsolódó szócikkek, További információk Wikipédia, a szabad enciklopédia

A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása

A magyar helyesírás
Rögzítése
Szabályzat, 12. kiadás az új, 12. kiadás változásai a szabályzat általános ismertetője az előző kiadás szövege (AkH.¹¹) Osiris-féle Helyesírás (OH) (2006) az utóbbi kettő eltérései
Szakterületek helyesírása
Keleti nevek magyar helyesírása (KNMH) Az újgörög nevek magyar helyesírása (ÚNMH) A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása (CNMH) A földrajzi nevek helyesírása (FNH) A magyar növénynevek helyesírása (MNH)
Helyesírási szótárak
Magyar helyesírási szótár (MHSz.) (2017) (az AkH.¹² alapján) Nagy magyar helyesírási szótár (NMHSz.) (2002) (az AkH.¹¹ alapján)
Alapelvei
kiejtés szóelemzés hagyomány egyszerűsítés
További jellemzői
betűíró rendszerű latin betűs hangjelölő értelemtükröző
Egyes területei
különírás és egybeírás elválasztás
Nevezetes szabályai
szótagszámlálás mozgószabály
Írásjelek helyesírása
kötőjel, nagykötőjel, pont, vessző, felkiáltó-, kérdő-, záró- és idézőjel, kettőspont, pontosvessző, aposztróf, három pont, egyebek
Érdekességek
különírt összetételek több kötőjeles összetételek kiejtéstől eltérő írású köznevek jövevényszavak írásmódja kivételes átírású és átbetűzésű szavak
Sablon:Helyesírás m v sz

A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása (rövidítve CNMH) a cirill ábécét használó szláv nyelvek (orosz, ukrán, belarusz, bolgár és macedón) neveinek átírását részletesen tárgyaló szabályzat, amely Az újgörög nevek magyar helyesírása című munkával egy kötetben jelent meg (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1985, ISBN 9630534991).

A kötetre a helyesírási szabályzat 220. pontja külön hivatkozik, valamint rá alapoz az Osiris-féle Helyesírás átírási tanácsadójának cirill betűs nyelvekkel foglalkozó része is.

Története

Az MTA Helyesírási Bizottsága 1976-ban vetette fel a cirill írású szláv nyelvek átírása felülvizsgálatának szükségességét. Az első tudományos igényű (az orosz nevekkel foglalkozó) szabályozás nemzetközi tekintélyű szlavista nyelvészünk, Asbóth Oszkár nevéhez fűződik, 1890-ben jelent meg, de nem vált kötelező érvényű normává. Az átírás kérdéséről heves viták folytak 1945 után, majd végül megszületett az orosz nevek és szavak magyar átírásáról szóló akadémiai határozat (1950), amely lényegében változatlanul bekerült az AkH. 10. kiadásába (1954). Ennek nyomán egységes gyakorlat alakult ki az orosz nevek átírásában, de szabályozás nélkül maradt a többi cirill betűs szláv nyelv. E hiányzó szabályozás megalkotására készült el a kötet Hadrovics László főszerkesztősége alatt, a helyesírási szabályzat 11. kiadásából pedig kikerült a részletes szabályozás.

Kapcsolódó szócikkek

Wikipédia:Cirill betűs szláv nevek átírása
Wikipédia:Cirill betűs szláv nevek átírása/Orosz földrajzi nevek
Wikipédia:Cirill betűs szláv nevek átírása/Orosz személynevek magyar átírása: példatár