Alapi Nándor

Alapi Nándor
Született	Anlauf Nándor János 1885. április 30.[1] Alap
Elhunyt	1945. december 1. (60 évesen) Székesfehérvár
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Csúcs Ilona (h. 1925–1945)
Foglalkozása	író színész színigazgató
Iskolái	Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1908)
A Wikimédia Commons tartalmaz Alapi Nándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alapi Nándor, Anlauf Nándor János (Alsóalap, 1885. április 30. – Székesfehérvár, 1945. december 1.)^[2] színész, rendező, színházigazgató.

Pályafutása

Anlauf István és Branizsa Anna fia. 1906-ban Anlauf családi nevét Alapira változtatta.^[3] 1908-ban szerzett oklevelet a Színművészeti Akadémián. 1909. január 22-én kötött házasságott Rell Rózsival, később elváltak. Eleinte vidéken játszott, majd 1912-ben került a budapesti Kövessy Színpadhoz. Az első világháború során mint hadnagy megsebesült. 1918. március 31-én Székesfehérváron házasságot kötött a nála három évvel fiatalabb Csúcs Ilonával, Csúcs István és Majsay Mária lányával.^[4] Rokkantként a Székesfehérvári Újságnak volt felelős szerkesztője, majd 1921-től 1923-ig a székesfehérvári színház művésze volt, egyúttal az intézmény igazgatója. 1923-ban Forgács Rózsi Kamaraszínházában lépett fel, 1924 és 1931 között, majd 1934-től újra^[5] az Országos Kamaraszínházat igazgatta, 1932–1934-ben a budapesti Kamara Színházat vezette két csonka évad erejéig. 1938–39-ben a Nemzeti Színház ügyelője volt, majd belépett a Nyilaskeresztes Pártba. Társulata történetét Vándorlásunk címmel adta ki. 1944-ben kivándorolt. 1945. december 1-jén hunyt el gyomorvérzésben Székesfehérvárott. Felesége, Csúcs Ilona 25 évvel élte túl, 1971. augusztus 8-án hunyt el Csepelen.^[6]

Fontosabb színházi szerepei

• Hamlet (Shakespeare)
• Tartuffe (Molière)
• Fegya (Tolsztoj: Az élő holttest)
• Hjalmar (Ibsen: A vadkacsa)
• Helmer (Ibsen: Nóra)
• Liliom (Molnár Ferenc)

Filmszerepe

• Te vagy a dal (1940)

Könyve

• Vándorlásunk (I-III., Bp., 1926, 1929, 1931)

Jegyzetek

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I. kötet (Aágh Endre – Faust). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929]. 36. o.  
• Hangosfilm

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára I–X. (elkészült rész: A–Felméri), Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931–1932.
• Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. ISBN 963-05-6612-5  
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.
• Révai új lexikona I. (A–Baj). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996. ISBN 963-901-595-4  
• Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
• Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.  
• Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. 2. jav., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 2000. ISBN 963-05-7744-5