Amnézia (emlékezet)

Amnézia
Osztályozás
BNO-10	R41.3
BNO-9	780.9, 780.93
Főbb tünetek	emlékezetzavar
Adatbázisok
MedlinePlus	003257
MeSH ID	D000647

Az amnézia az emlékezeti funkciók kisebb vagy nagyobb mértékű, átmeneti vagy tartós sérülése.

Fogalma, tünetei

Egyszerű szóval: emlékezetkiesés.

Az emlékezet jelentőségét akkor tudjuk a leginkább értékelni, amikor valamilyen betegség vagy sérülés következtében problémák merülnek fel a működésével kapcsolatban. Többek között azért is nehéz az amnézia objektív leírása, mert nem igazán lehet eldönteni, hogy maga a jelenség egy egységes kórkép, avagy különböző zavarokat foglal magába. Tulajdonképpen az amnéziára jellemző tüneteket nagyon sokféle dolog okozhatja: agysérülés, stroke, agyvelőgyulladás, elektrokonvulzív terápia, sebészeti beavatkozás (pl. a hippokampusz eltávolítása az epilepszia tüneteinek enyhítése végett).

Osztályozása

A mai napig három különböző megközelítése létezik az amnéziás betegek osztályozásának:

• Etiológiai megközelítés: betegség és/vagy agysérülés következtében fellépő amnézia.
• Lokalizációs megközelítés: az agy sérülés helye alapján történő osztályozás. Előfordulhat két olyan páciens akiknek egészen más a betegségük, viszont az érintett agyterület azonos → ilyenkor ugyanolyan tüneteik vannak.
• Funkcionális megközelítés: amikor csak bizonyos emlékezeti funkciók nem működnek, és az emlékezet felépítő rendszerek jelentős része ép.

Az osztályozás különbségein túl is több különböző amnézia típus ismert. Ezek lehetséges kiváltó oka lehet:

• Zárt koponyasérülés: Ha az agy rázkódik a koponyában, a csontos kidudorodások sebeket ejthetnek rajta, leggyakrabban a temporális lebenyen, ami pedig különösen fontos terület a hosszútávú emlékezet működése szempontjából. Ebből 3-féle amnéziás állapot következhet:

1. Poszttraumatikus amnézia (PTA): Eszméletvesztés után fokozatosan tér magához a beteg, és ilyenkor kerülhetnek a PTA fázisába. Nehezére esik követni az eseményeket, tudni, hogy hol van. A zavartság mértéke hullámzó, szigetszerű tiszta állapotokkal.
2. Retrográd amnézia: Az amnéziának az a válfaja, amikor a páciens a betegség/trauma/sérülés következtében a esemény előtti dolgokra nem emlékszik. A legfrissebb emlékeket érinti a legsúlyosabban, jellemzően a feltisztulás után sem emlékeznek a baleset előtti percekre.
3. Anterográd amnézia: Súlyos tanulási zavar, a betegség/trauma/sérülés után történő dolgokat nem tudja észben tartani.

• Pszichogén amnézia: Stressz vagy trauma hatására fellépő, idegrendszeri károsodás nélküli emlékezetzavar.

1. Disszociatív amnézia: a személy képtelen visszaemlékezni egy vagy több olyan eseményre, amelyet trauma vagy stressz kísért.
2. Fuga állapot: ha az egyén kiszakad a megszokott környezetéből, hirtelen képtelen lesz emlékezni a korábbi eseményekre, valamint bizonytalan a személyiségét illetően.
3. Poszthipnotikus amnézia: a személy nem emlékszik arra, hogy mi történt vele a hipnózis alatt, de amennyiben kap egy kulcsingert, nagyon sok minden előhívható.
4. Gyermekkori amnézia: ezt az amnéziát többféleképpen is próbálták magyarázni. Egyfelől Freud úgy gondolta, hogy ezen jelenség mögött is az elfojtás mechanizmusa áll, vagyis hogy a latencia periódus előtti emlékeket kiszorítjuk a tudatunkból. A másik elmélet inkább neurológiai megközelítésű, mivel itt inkább arra gyanakszanak, hogy hároméves kor előtt, a hippokampusz még nem eléggé fejlett, ahhoz az emlékeket hosszú távon tárolja.

• A Globális amnézia az emlékezet teljes elveszítését jelenti. Ez a fajta amnézia egyfajta védekezési mechanizmus, ami traumatikus események után léphet fel, és a poszttraumatikus stressz szindróma (PTSD) az ilyen teljesen elvesztett emlékek nem kívánt, hirtelen, újbóli megjelenését jelenti.

Léteznek olyan betegségek, amelyek amnéziás jegyeket is mutatnak a többi tünet mellett. Például a Korszakov-szindróma, amit az agyban található B1 vitamin hiánya okoz, vagy az Alzheimer-kór, ami az agy általános leépülése, de több más demencia típus is létezik amnéziás tünetekkel.

Felépülés

Várhatóan teljes a felépülés, de előfordulhat, hogy a hosszabb távú emlékek nem térnek vissza egyes személyekhez/helyzetekhez/szituációkhoz kapcsolódóan.

Irodalom

• Alan Baddeley: Az emberi emlékezet
• Atkinson és mtsai.: Pszichológia
• Pléh Csaba – Kovács Gyula – Gulyás Balázs (szerk.): Kognitív idegtudomány