Augustin Hirschvogel

Augustin Hirschvogel
Született	1503[1][2][3][4][5] Nürnberg
Elhunyt	1553. március 5. (49-50 évesen)[6] Bécs[7]
Állampolgársága	német[8][9]
Szülei	Veit Hirschvogel the Elder
Foglalkozása	matematikus térképész festőművész éremművész handicrafter rajzoló
A Wikimédia Commons tartalmaz Augustin Hirschvogel témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Augustin Hirschvogel (Nürnberg, 1503. – Bécs, 1553. március 5.) német grafikus. Rajzoló, rézkarcoló, üvegfestő, térképrajzoló és medaillon-faragó mester volt, számos tájképet ábrázoló rézkarcával a dunai iskola tájábrázoló stílusirányzatának képviselője.

Életpályája

Pályájának kezdetén üveggyártóként működött apja, Id. Veit Hirschvogel (1461-1525) műhelyében. Nürnberg ólomüveggyártója volt az apja, a reformáció beköszöntével azonban már nem volt szükség a színes ólomüvegekre. Augustin Hirschvogel keramikusokkal vette fel a kapcsolatot és keramikusként működött, majd Laibachba (1536-43) került, ott térképeket készített a török határról (1539) és Ausztriáról (1542). 1543-ban már mint jeles térképrajzolót fogadta szolgálatába a bécsi udvar. 1543-ban geometriai tankönyvet írt, s bécsi felmérései során felfedezte a háromszögelés módszerét. 1552-ben Magyarországot is beutazta térképkészítés céljából.

Alkotói korszakának végső szakaszában kezdődött művészileg jelentős rézkarcolói tevékenysége. Perényi Péter 1540 körül bízta meg bibliai illusztrációk készítésével, amelyeken főleg tájképi rajzai tűntek ki, ezekkel mintegy a dunai iskola továbbvivőjeként mutatkozott be. Művészetszemléletének alakulására hatással volt Albrecht Dürer, Albrecht Altdorfer, Sebald Beham, Hans Burgkmair, Augostino Musi. Az ő munkáikkal már atyja ólomüveggyárában megismerkedett, mint mintákkal. Wolf Huberrel közvetlenül is együtt dolgozott, hiszen munkáik egy része együtt jelent meg. Igen termékeny alkotó volt, száznál jóval több neki tulajdonítható rézkarca ismeretes. Ő is egy "kis Dürer" volt, így nevezték Albrecht Dürer nürnbergi rézkarcoló utódait a XVI. században kis képeik miatt. Értékes vadászjelenetekkel kapcsolatos sorozata a budapesti Szépművészeti Múzeumba került.

Munkái

Természettudományok

• 
  Szlovénia, Bosznia, Horvátország etc. térképe (eredetileg 1539)
• 
  Ausztria térképe (1542)
• 
  A geometria tankönyv címoldala (1543)
• 
  Ábra a geometria tankönyvből a háromszögelésről (1543)

Művészetek

Rézkarcok

• 
  Lázár feltámasztása (1545)
• 
  Harc egy szatír és egy asszony közt (1545)
• 
  Salem : tájkép (1536)
• 
  Tájkép

Kapcsolódó szócikkek

Dunai iskola

Irodalom^[10]

• Horvátország általános térkép 1570 Schlavoniae, Croatiae, Carniae, Istriae, Bosniae, finitimarumque regionum nova descriptio, auctore Augustino Hirsvogelio, [Antverpiae] : [Auctoris aere et cura impressum absolutumque apud Aegid. Coppenium Diesth], [1570]. 1 térkl. : rézmetszet, kézi szín.
• Plan der Stadt Wien vom Jahre 1547 vermessen und erl. durch Augustin Hirschvogel : Nach dem Original im Archive der Stadt Wien im Facsimile zum ersten mal hrsg. von Albert Camesina. Wien : Hof- und Staatsdruck, 1863. [50] fol., 2 t.

Jegyzetek

Források

• Művészeti lexikon. 1. köt. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Augustin Hirschvogel lásd 464. p.

További információk

• Három majom és három hiúz, Augustin Hirschvogel nyomtatása, 1545