Daruváry Géza

Daruváry Géza
Arcképe a Tolnai Világlapjában (1923)
Arcképe a Tolnai Világlapjában (1923)
Magyarország külügyminisztere
Hivatali idő
1922. december 19. – 1924. október 7.
ElődBánffy Miklós
UtódBethlen István

Született1866. január 12.
Pest
Elhunyt1934. augusztus 3. (68 évesen)
Budapest

Foglalkozás
  • politikus
  • diplomata
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1888)
A Wikimédia Commons tartalmaz Daruváry Géza témájú médiaállományokat.

Daruváry Géza, daruvári (Budapest (?),[1] 1866. január 12. – Budapest, 1934. augusztus 3.) magyar diplomata, politikus, a Bethlen-kormány igazságügy-, illetve külügyminisztere.

Életpályája

Daruváry Alajos pesti királyi ítélőtáblai bíró[2] fia volt. IV. Károly trónra lépésekor nyugalomba vonult, az ellenforradalmi rendszer első éveiben azonban ismét hivatalt vállalt. A Bethlen-kormányban, pártonkívüliként, 1922. június 16-tól 1923. június 11-ig igazságügy- és 1922. december 19-től 1924. október 7-ig külügyminiszter volt. Minisztersége idején zajlottak le a Szovjetunióval a kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatok felvételére irányuló, végül is eredménytelen tárgyalások.[3] Jogi tanulmányait Budapesten és Lipcsében végezte. Rövid ügyvédi és törvényszéki gyakorlat után 1891-ben igazságügy-miniszteri segédfogalmazóvá nevezték ki, 1895-ben külügyi szolgálatba lépett és alkonzul, később konzul volt Odesszában, Szófiában, Skutariban, Belgrádban, Szalonikiben, Kijevben, Amszterdamban, végül Frankfurtban. 1905-ben a kabinetirodába rendelték szolgálattételre, majd 1910-ben kabinetirodai osztályfőnökké nevezték ki.[4]

Művei

  • Daruváry Géza: A mentelmi jogról. tudori értekezés (Budapest, 1890)[5][6]
  • The Situation of Intellectual Workers in Hungary. Reply of Géza Daruváry to the Questionnaire of the Intellectual Co-Operation Commission of the League of Nations; Allan, London, 1923?

Jegyzetek

  1. Budapest ekkor még hivatalosan nem létezett
  2. később a királyi kúria másodelnöke
  3. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/
  4. http://mek.oszk.hu/06700/06758/pdf/revai05.pdf
  5. https://books.google.hu/books/about/A_mentelmi_jogr%C3%B3l.html?id=StAKAAAAYAAJ&redir_esc=y
  6. Archivált másolat. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 7.)

Források

  • Révai nagy lexikona
  • Magyar életrajzi lexikon

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Magyarország külügyminiszterei
  • m
  • v
  • sz
Az 1848–49-es forradalom és
szabadságharc alatt
Az Osztrák–Magyar Monarchia
közös külügyminiszterei
Az I. Magyar Köztársaság alatt
A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt
A Horthy-korszak alatt
A nyilas uralom alatt
  • 1944-1945: Kemény Gábor
Az ideiglenes nemzeti kormány
és a II. Magyar Köztársaság alatt
  • 1944–1947: Gyöngyösi János
  • 1947: Mihályfi Ernő
  • 1947–1948: Molnár Erik
A Rákosi-korszakban
  • 1948–1949: Rajk László
  • 1949–1951: Kállai Gyula
  • 1951–1952: Kiss Károly
  • 1952–1953: Molnár Erik
  • 1953–1956: Boldóczki János
  • 1956: Horváth Imre
Az 1956-os forradalom alatt
  • 1956: Horváth Imre
  • Nagy Imre
A Kádár-korszakban
  • 1956–1958: Horváth Imre
  • 1958–1961: Sík Endre
  • 1961–1973: Péter János
  • 1973–1983: Puja Frigyes
  • 1983–1989: Várkonyi Péter
  • 1989–1990: Horn Gyula
A rendszerváltás után
  • 1990–1994: Jeszenszky Géza
  • 1994-1998: Kovács László
  • 1998–2002: Martonyi János
  • 2002–2004: Kovács László
  • 2004–2006: Somogyi Ferenc
  • 2006–2009: Göncz Kinga
  • 2009–2010: Balázs Péter
  • 2010–2014: Martonyi János
  • 2014: Navracsics Tibor
  • 2014-től: Szijjártó Péter
Sablon:Magyarország igazságügy-miniszterei
  • m
  • v
  • sz
Az 1848–49-es forradalom és
szabadságharc alatt
Az Osztrák–Magyar Monarchiában
Az I. Magyar Köztársaság alatt
A II. Magyar Királyság alatt
A II. Magyar Köztársaság,
majd a Népköztársaság alatt
A rendszerváltás után
(III. Magyar Köztársaság)
Nemzetközi katalógusok
  • Politika Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap