Fülepp Kálmán

Fülepp Kálmán
Született	1851. április 10.[1] Ruszkabánya
Elhunyt	1919. szeptember 17. (68 évesen)[1] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Szülei	Fülepp Lipót
Foglalkozása	várospolitikus
Tisztsége	Budapest főpolgármestere (1906. május 12. – 1912. május)
Iskolái	Pesti Királyi Tudományegyetem (–1872, jogtudomány)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (10/1-1-15)
Budapest 3. főpolgármestere
Hivatali idő 1906. május 12. – 1912 májusa
Előd	Márkus József
Utód	Heltai Ferenc
A Wikimédia Commons tartalmaz Fülepp Kálmán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fülepp Kálmán (Ruszkabánya, 1851. április 10. – Budapest, 1919. szeptember 17.) Budapest egykori főpolgármestere.

Élete, személyisége

Budapesten fejezte be tanulmányait. 1873-tól ügyvédi irodája volt. 1877-ben a főváros alkalmazottja lett. 1900-ban tiszti főügyész, majd a koalíciós kormány idején, 1906-ban főpolgármester lett, mivel személyében a városházi pártok és az uralkodó is megbízott. 1919. szeptember 17-én hunyt el a román megszállás alatt álló Budapesten. A tanács méltón gondoskodott nyugalmazott főpolgármesteréről: a ferencvárosi templomban felravatalozott hamvait a Kerepesi úti temetőben kijelölt díszsírhelyre temették. A főváros 1928-ban emelte sírja fölé az ifjabb Vastagh György által alkotott síremléket.^[3]

A kortársak jellemzése szerint csendes, finom, halk szavú, igazi úriember volt, „a legangolabb” magyar.

Főpolgármesteri működése

Az 1906. május 12-én tartott főpolgármester-választó rendkívüli közgyűlésen a leadott 303 érvényes szavazatból Fülepp 177-et kapott, s így ő lett a következő hat évre a főváros főpolgármestere. Ekkoriban választották meg a város tényleges irányítóját, a polgármestert, Bárczy Istvánt is, akivel új korszak kezdődött a Városházán.

Fülepp főpolgármesteri programjának egyik jelentős újdonsága az volt, hogy a nyereségesen működő közüzemek "községesítését", vagyis fővárosi kezelésbe vételét tervezte. Ez egyben a főváros háztartásának gyökeres átalakítását is jelentette volna. Ő is ígérte a már régen elavult fővárosi törvény reformját és a városi adminisztráció észszerűsítését.

Főpolgármesterként a gyakorlati városigazgatásba nem szólt, nem is szólhatott bele, a következő évek nagy horderejű változásait, az új városfejlesztési elképzeléseket Bárczy polgármester és csapata végezte el.

1912-ben, amikor hatéves mandátuma lejárt, önként lemondott – lemondásra kényszerült – tisztségéről, s visszavonult a magánéletbe.

Sportvezetői tevékenysége

Igazi szenvedélye az evezés volt. A Nemzeti Hajós Egyletbe már fiatalon, 1877-ben belépett, s élete végéig tagja maradt. Évtizedekig ő volt az egylet igazgatója, majd elnöke. Fülepp Kálmánt a sporttörténet, mint a magyar evezőssport felvirágoztatóját, s nagy alakját tartja számon.

Jegyzetek

Források

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
• Fodor Béla: A harmadik főpolgármester. Népszabadság, 2002. október 4. 30. o.