Farkas Bertalan (űrhajós)

Ez a szócikk az űrhajósról szól. Hasonló címmel lásd még: Farkas Bertalan (egyértelműsítő lap).

Farkas Bertalan
2012 októberében
Született	1949. augusztus 2. (74 éves) Gyulaháza
Iskolái	Kilián György Repülő Műszaki Főiskola Krasznodari Repülőtiszti Főiskola
Nemzetiség	magyar
Egyéb beosztás	vadászrepülő
Rendfokozat	nyugalmazott dandártábornok
Űrben töltött idő	8 nap 20 óra 45 perc
Beválogatás	1978
Repülések	Szojuz–36
Kitüntetései	Lenin-rend Szovjetunió Hőse Medal "For Merit in Space Exploration"
Farkas Bertalan aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Farkas Bertalan témájú médiaállományokat.

Farkas Bertalan (Gyulaháza, 1949. augusztus 2. –) magyar vadászpilóta, űrkutató, űrhajós, eszperantista. Az Interkozmosz program keretében nyílt lehetősége az első magyarként a világűrbe jutni (a magyarok így a hetedik nemzet lett, amelynek képviselője ott járt^[1]). A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság Hőse, Ukrajna Aranycsillagának birtokosa,^[2] az Űrhajósok Nemzetközi Szövetségének alapító tagja, az MTA Interkozmosz Tanács kutatócsoportjának munkatársa, a Space for Earth Alapítvány alapító tagja. Leghíresebb kísérleti programja az űrutazás során az Interferon volt, de a Dóza kísérletben részt vevő, a KFKI által gyártott Pille sugárdózismérő is rendkívül sok eredményt hozott a későbbi kutatások számára országunknak. Tevékenységével nemzetközi elismerést vívott ki Magyarországnak, és mind a mai napig részt vesz az űrkutatás népszerűsítésében. Nevét a 240757 Farkasberci kisbolygó őrzi, melyet Sárneczky Krisztián fedezett fel 2005. május 26-án. Ez a dátum azért lett nevezetes, mert 1980-ban ezen a napon repült Farkas Bertalan a világűrbe.^[3]

Családja

Felesége Anikó, három gyermekük van, Aida, Bertalan és Ádám. Legidősebb gyermeke pedig Gábor, aki egy korábbi kapcsolatából származik.^[4] Kedvenc sportja a labdarúgás és a tenisz, gyakran játszik, hogy fizikálisan karbantartsa magát.

Életpályája

Gyermekkorában szorgalmas tanuló és kitűnő sportoló volt, futballistának készült.^[5] Középiskolai tanulmányait Kisvárdán folytatta, érettségi vizsgát a Bessenyei György Gimnáziumban tett. A repülést a nyíregyházi sportreptéren szerette meg, és itt határozta el, hogy repülőtiszti főiskolára jelentkezik. A Kilián Györgyről elnevezett Repülőműszaki Főiskolát 1967 és 1969 között végezte el Szolnokon, majd 1970–71-ben a Krasznodari Repülőtiszti Főiskola növendéke volt. 1972-től 1978-ig mint a magyar légierő tisztje a pápai repülőtéren települt 47. harcászati repülőezrednél szolgált,^[6] ahol 1976-tól első osztályú vadászpilóta lett.^[7] 1978-ban pedig, önként jelentkezett űrhajósnak. Űrhajós kiképzését 1978-ban kezdte meg, majd 1980-ban a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén elindult a világűrbe, ahol feladatait sikeresen végezte el. Az űrrepülése után a Magyar Népköztársaság Hőse és a Magyar Népköztársaság Űrhajósa kitüntetésben részesült. Pályafutásának következő szakaszában is tovább képezte magát. 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán szerzett oklevelet, és még ugyanattól az évtől a Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanácsának kutatócsoportjában dolgozott vezetőségi tagként, 1991-ig. 1992 és 1995 között, még aktív katonai élete alatt An–24 és An–26-os szállító gépeken, valamint Zlín Z–143 típuson repült. 1995-ben dandártábornokká nevezték ki, és a Magyar Honvédség repülőszemlélő-helyettese beosztásba helyezték.^[8]

1996–97-ben légügyi attasé volt az Amerikai Egyesült Államokban, Washingtonban. 1997-ben az amerikai rendőrség ittas vezetésen érte, ezért hazarendelték és nyugdíjazták. Nyugállományúként ezután az üzleti életben folytatta pályafutását az Atlant-Hungary Airlines^[9] nevű légitársaság résztulajdonosaként, majd 2003-tól a cég elnökeként tevékenykedett. 2014. december 1. és 2015. június 30. között Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tanácsadója volt.^[10]

Tagja a Nemzetközi Űrhajós Szövetség intézőbizottságának.

Űrhajós pályafutása

Az Interkozmosz program

A Szovjetunió vezette Interkozmosz űrkutatási együttműködés lehetővé tette, hogy a tagországok egy-egy képviselője is eljusson a világűrbe. A magyar űrhajósjelölteket 1977 májusától kezdték kiválogatni a vadászpilóták közül Kecskeméten, a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézetben (ROVKI).

A vizsgálatok eredményeképpen négy pilótát választottak ki, akik közül ketten (Farkas Bertalan és Magyari Béla) a Gagarin Űrhajóskiképző Központban végezték a további felkészülést szovjet kollégáikkal együtt 1978 és 1980 között.

Farkas Bertalan űrhajóstársa és parancsnoka Valerij Kubaszov, Magyari Béláé Vlagyimir Dzsanyibekov volt. Mindkét magyar kiváló eredménnyel végezte el a kiképzést, a jelöltek közül a magyar szervezők választották ki Farkas Bertalant az űrrepülésre, Magyari Béla pedig végig készen állt a helyettesítésére.

Az űrrepülés

Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov 1980. május 26-án, moszkvai idő szerint 21 óra 20 perckor, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor, indult a világűrbe a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén. Magyarország ezzel az űrutazással a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe. Az űrhajó május 28-án kapcsolódott össze a Szaljut–6 űrállomással, ahol a személyzet Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósok fogadták őket.

Később legnagyobb élményeire így emlékezett vissza:

„	Először látni Magyarországot a világűrből, látni a napfelkeltét és a naplementét. – Azután a kozmikus éjszaka csillagképei, a hegyláncok Dél-Amerikában, Afrika sivatagjainak szépsége és a vörös homokfelhők India fölött.	”
– Farkas Bertalan

Az űrhajósok 1980. június 3-án tértek vissza a Földre a Szojuz–35 űrhajó fedélzetén, a landolás Dzsezkazgan városától 140 km-re történt.

A programban végzett kísérletek

1976–1980 között több magyar kutatóintézet dolgozta ki Farkas Bertalan világűr programját, melynek alapján orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás-kutatási kísérleteket és megfigyeléseket hajtott végre. A kísérletekre 1980. május 26. és június 3. között került sor a Szaljut–6 űrállomás fedélzetén.

• A Dóza-kísérlethez a KFKI fejlesztette ki a Pille termolumineszcens sugárdózismérőt (TLD), amellyel még a világűrben meg lehet határozni az űrhajósokat ért sugárzás mennyiségét. Az addig használt műszerekkel ugyanis meg kellett várni a földetérést, hogy kielemezhessék a mérési eredményeket. A Pille továbbfejlesztett változatát használták a MIR űrállomáson és újabban a Nemzetközi Űrállomáson, az állomások sugárzásvédettségének feltérképezésére és a legénység terhelésének mérésére.
• A Rabotoszposzobnoszt-kísérlet során a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézet és a Medicor által fejlesztett Balaton műszerrel az űrhajósok szellemi munkavégző képességét vizsgálták.
• A Johan Béla Országos Epidemiológiai Központban működő űrélettani laboratórium készítette az INTERFERON sejtbiológiai kísérletet, ami az immunrendszer interferon sejtjeinek működését vizsgálta súlytalanságban. Ez volt az első világűrben végzett kísérlet, amely sejtbiológiai folyamatokat hasonlított össze súlytalanságban és gravitációs körülmények között. Az űrhajón lévő sejtek 4–8-szor annyi interferont termeltek, mint a földi laboratóriumban lévők. Farkas Bertalan később elmesélte, hogy mivel hatvannyolc kilójával asztronautának meglehetősen vékony volt, szkafanderébe ólomtéglácskákat kellett szerelni, hogy meglegyen előírt súlya.
• Az Ötvös-kísérlet során a félvezetőtechnikában jelentős fémek (Ga, As, In, Pb) kristályszerkezetét és ötvözeteit vizsgálták.
• A Bealuca-kísérletben eltérő fajsúlyú fémek keveredését és diffúzióját, alumínium és réz súlytalanságban létrehozott ötvözetét tanulmányozták.
• Az anyagtechnológiai kísérletek során alkalmazták a Krisztall nevű, hivatalos nevén az UMC (Universal Multizone Crystallizator) kristályosító berendezést is. Ezt a berendezés, ami magyar mérnökök találmánya volt, már a Szaljut-6 űrállomáson is tesztelték, majd kipróbálták félvezetők gyártására.^[11]
• A Bioszféra-kísérlet keretén belül a Növényvédelmi és Agrokémiai Központ és a Földmérési Intézet, a KGO kézikamerás felvételeket készíttetett különböző természeti objektumokról, valamint természeti jelenségekről, így vulkánokról, viharokról és geológiai törésvonalakról.
• Az űrutazás alatt kétszer haladtak el Magyarország felett, így hazánk területéről több űrfelvétel is készült. A Balatonnál a tó és a vízpart ökológiája, valamint talajjavítási programok keretében Szolnok és Kisköre között a Tisza vidéke volt a vizsgálatok fő területe.^[12]

Politikai tevékenysége

2006-ban a Magyar Demokrata Fórum (MDF) színeiben indult a parlamenti választáson. Amikor a párt a Deák András KDNP-s országgyűlési képviselő halála miatt 2008. január 28-ára kiírt Budapest XI. kerületi időközi választáson Csapody Miklós aktív parlamenti képviselőt indította, bejelentették, hogy ha Csapody megszerzi az egyéni mandátumot, helyette listáról Farkas Bertalant küldik az országgyűlésbe (az alacsony részvétel miatt érvénytelen első fordulóban Csapody az érvényes szavazatok 9,7%-át kapta meg). A 2014-es országgyűlési választásokon a Zöldek Pártja képviselőjelöltje volt Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3. számú egyéni választókörzetében (Kisvárda).^[13] Itt 287 szavazattal (0,63%) a tizenötödik helyen végzett.^[14]

Kitüntetések

• 1980. június 30. – A Szovjetunió Hőse^[15]
• 1980. Június 30. – Lenin-rend
• 1980. A Magyar Népköztársaság Hőse^[16]
• 1980 – Magyar Népköztársaság Érdemrendje
• 1980 - A Magyar Népköztársaság Űrhajósa
• 1980 - Gyulaháza díszpolgára
• 2003. április 12., Kijev – Társadalmi Elismerés és Nagyság Érdemrend,^[8]
• 2010 - Prima Primissima – Megyei Prima Díj, Közép-magyarországi Regionális Szervezet, Magyar tudomány kategória kitüntetettje^[17]
• 2014. Csepel díszpolgára^[18]
• 2019. A Magyar Kultúra Lovagja
• 2020. Görgei Artúr-életműdíj^[19]

Tagságai

• Űrhajósok Nemzetközi Szövetségének alapító tagja (The Association of Space Explorers, 1985-től)^[20]
• MTA Interkozmosz Tanács kutatócsoportjának munkatársa 1991-ig^[21]
• A Space for Earth Alapítvány alapító tagja↑ Spaceforearth.com 30. évforduló:

Előadások

• Előadás a 44. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankéton (Gödöllő, 2001. április 8.)
• Farkas Bertalan és a Magyar Űrrepülés 30. Évfordulója, Budapest, 2010. május 26.^[22]
• Az űrkutatás múltja, jelene és jövője című előadás a Magyar Emberes Űrrepülés 30. évfordulója alkalmából, 2010. május 31., Pécsi Tudományegyetem
• Farkas Bertalan Expresszvonat: a 2010. augusztus 7-én Budapest és Kecskemét között közlekedő expresszvonatot Farkas Bertalan tiszteletére nevezték el. A vonaton, mely a Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató rendezvényre indult, az űrhajós előadást tartott élményeiről és a 30 éves a magyar űrhajózás című kiállítást is megtekinthették az utasok.^[23]

Érdekességek

• Nyolc napos űrbéli tartózkodása során egyik este (1980. május 26-án) ő olvasta fel az esti mesét a magyar gyerekeknek, magával vitte a tv-macit is a világűrbe és kislánya piros-fehér-zöld ruhás babáját.^[24]
• Farkas Bertalan volt az első magyar a világűrben, vele pedig a magyarok a hetedik nemzet, amelynek képviselője ott járt. Őt követően Charles Simonyi járt még űrturistaként – a világon egyedüliként – kétszer is, magyarként is a világűrben,^[25] a következő magyar űrhajós utazására a Nemzetközi Űrállomásra 2025-ig kerül sor.^[26]
• Az űrutazáson magyaros ételkonzerveket ettek,^[27] Kubaszov pedig a szkafander nadrágszárába rejtve egy nyers uborkát csempészett fel, hogy kipróbálja, milyen.^[28]
• A fedélzeten volt egy pisztoly is vészhelyzet esetére és cápariasztó, ha a tengerbe esve szükség volna rá.
• Szkafanderét előbb az MTA tanácstermében állították ki, onnan 1980-ban az űrkabinnal együtt átkerült a Hadtörténeti Múzeum űrkutatási kiállítására. Farkas Bertalan űrruháját társa, Valerij Kubaszov ülésében helyezték el.^[29] A Hadtörténeti Múzeum kiállításának bezárását követően a szkafandert a Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti és Űrhajózási Kiállításán állították ki,^[30] ahonnan 2002-ben átköltöztették a Hírességek Csarnokába. 2010. június 3-ától a szkafander ismét a Hadtörténeti Múzeumban tekinthető meg.^[31]
• Egy barátja hatására, fogadásból tanult meg eszperantóul.^[32]

Emléktárgyak

• Az űrutazás emlékére 1980-ban bronzplakettet adtak ki, melynek felirata: SZOVJET–MAGYAR KÖZÖS ŰRREPÜLÉS 1980.
• Rónay Attila: Farkas Bertalan-emlékérem, 2005
• Kislemez a Locomotiv GT és a Neoton Família alkalmi társulásának előadásában, Asztronauta együttes név alatt.

Presser Gábor–Sztevanovity Dusán: Magyar a világűrben (EP 25069)^[33]

Jegyzetek

Források

• ↑ ŰrhLex: Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1984. ISBN 963 326 544 4
• ↑ Blikk: Blikk
• ↑ Nol.hu 2010 Csereszabadtos: Népszabadság, 2010. május 30. Videó
• ↑ Mcse.hu Fizika napja: Fizika Napja '10 – Csillagászat – Farkas Bertalan: Űrutazásom története – Dátum: 2010. január 29.
• ↑ Admatis.com BEALUCA: A BEALUCA kísérlet és a Krisztall Archiválva 2011. január 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
• ↑ Aircharterguide.com Atlant: Atlant-Hungary Airlines. [2009. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 28.)
• ↑ Epa.oszk.hu Visszatérésem: Második születésnapom: visszatérésem a világűrből. (Hozzáférés: 2010. augusztus 25.)
• ↑ Hir24.hu Tévémaci: Elindult az űrbe a Tévémaci. [2010. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 25.)
• ↑ Index.hu Emlékkiállítás: Emlékkiállítás a magyar űrhajózás 30. évfordulóján, index.hu, 2010. június 3.
• ↑ Index.hu Szenes Étvágyfalat: Magyaros étvágyfalat az űrben – Interjú Szenes Endrénével, a budapesti Konzerv- és Paprikaipari Kutatóintézet volt igazgató asszonyával
• ↑ Library.thinkquest.org Első: Farkas Bertalan az első magyar űrhajós. [2009. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 24.)
• ↑ Mavnosztalgia.hu Expresszvonat: Farkas Bertalan Expresszvonat Archiválva 2011. szeptember 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
• ↑ Medals.extra.hu Hőse: A Magyar Népköztársaság Hőse. [2016. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 14.)
• ↑ Mek.oszk.hu Magyarország: Magyarország a XX. században :: A magyar űrrepülés
• ↑ Museum.hu: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum
• ↑ Nol.hu 2011 Űrzselé: A magyar űrzselé története
• ↑ Primaprimissima.com Megyei 2010: , Közép-magyarországi Regionális Szervezet – Magyar tudomány – Farkas Bertalan űrhajós Archiválva 2016. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
• ↑ Schuminszky 2005: Schuminszky Nándor: Űrmagyar 3., kiskun.mcse.hu, 2005. június 24.
• ↑ Space-explorers.org: he Association of Space Explorers
• ↑ Spaceforearth.com 30. évforduló: A Magyar Emberes Űrrepülés 30. Évfordulója^{[halott link]}
• ↑ Szabadfold.hu Focistából: Focistából lett űrhajós Farkas Bertalan. [2010. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 25.)
• ↑ Warheroes.ru Életrajz: Rövid életrajz

További információk

• Kerecsényi Zoltán: Pápáról a világűrbe (Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa, 2005)
• Kerecsényi Zoltán: Farkas Berci. Interjú, emlékek, képek (Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa) ISBN 9789639818088
• Iratok a közös magyar-szovjet űrrepülésről, 1979–1980; vál., szerk. Kocsis Piroska és Ólmosi Zoltán; Magyar Országos Levéltár, Bp., 2011
• Űrmagyar
• Farkas Bertalan űrutazásáról – video felvétel
• A hét ünnepeltje: Farkas Bertalan űrhajós
• Farkas: A következő magyar valószínűleg a Marsra repül (Szarvas István interjúja) 2007. november 9.
• Nemzetközi Űrhajós Szövetség – Association of Space Explorers
• A mi Bercink – eddig nem látott felvételek a magyar űrhajós startjáról – az Origo összeállítása a közvetítésről, a 30 éves jubileumra.
• A Pillétől a Balatonig – magyar űrkísérletek harminc évvel ezelőtt – az Origo összeállítása a kísérletekről, a 30 éves jubileumra.
• Bertalan Farkas, the First Hungarian Cosmonaut in Space
• Bertalan Farkas képek Archiválva 2009. január 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Tudomány Napi ajándék, Gagarin szobor Gyulaházának Archiválva 2013. március 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Simon V. László: Farkas Bertalan – Az űrhajós. Lejegyezte , magánkiadás, Budaörs, 2015, ISBN 9789631239867
• Farkas Bertalan: Űrhajósok akarnak lenni az unokáim is!, interjú, 2018. május 19.
• Tőrös István: A csillagok útján. Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós, Zrínyi Kiadó, Budapest, 2020

Kapcsolódó szócikkek

• Szojuz–36
• Valerij Nyikolajevics Kubaszov