Gunjavci
| Gunjavci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Resetár |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35422 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 355 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 170 m |
| Terület | 7,27 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 16′ 26″, k. h. 17° 28′ 16″45.274, 17.47145.274000°N 17.471000°EKoordináták: é. sz. 45° 16′ 26″, k. h. 17° 28′ 16″45.274, 17.47145.274000°N 17.471000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gunjavci falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Resetárhoz tartozik.
Fekvése
Bródtól légvonalban 44, közúton 52 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 17, közúton 36 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 3, közúton 6 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Pozsegai-hegység déli lejtőin, az Adžamovka-patak partján fekszik.
Története
A 18. század közepén keletkezett, amikor a környező falvakból katolikus horvát családokat telepítettek ide. 1760-ban 18 házat számláltak itt, 37 családdal és 166 lakossal. [2] Az első katonai felmérés térképén „Gunievacz” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott.
Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Gunyavczi” néven szerepel. [3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Gunyavczi” néven 53 házzal, 290 katolikus vallású lakossal találjuk. [4] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. 1857-ben 308, 1910-ben 500 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint két német kivételével teljes lakossága horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 1993-ban megalakult az önálló Resetár község, melynek része lett. 2011-ben a településnek 424 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 308 | 304 | 317 | 368 | 394 | 500 | 422 | 548 | 628 | 635 | 616 | 625 | 509 | 521 | 455 | 424 |
Nevezetességei
Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt kápolnája a szapolyai plébánia filiája.
Sport
NK Slavonac Gunjavci-Drežnik labdarúgóklub.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Andrija Zidrum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 160. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 220. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- Resetár község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zidrum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
Horvátország-portál
Földrajzportál
