Heroon
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/39/Sagalassos3.jpg/220px-Sagalassos3.jpg)
Heroonnak (többesszáma: Heroa, ógörögül: ἡρῷον) neveztek a görög-római építészetben valamely Herosnak – legtöbbször a mindenkori polisz legendás alapítójának – szentelt szentélyt vagy síremléket, melyet különleges tisztelet övezett. Ezekben az esetekben az ilyen építményt kenotáfiumnak tekintünk, emlék-épületnek, elsősorban akkor, ha az építése jóval a tiszteletben álló személy halála után történt. Mindenekelőtt a hellenizmus idején szaporodtak meg a heroák mint városi kultikus helyek, nem ritkán annak érdekében, hogy ezzel is a polisz függetlenségét demonstrálják. Ezek az épületek többnyire exponált helyeken emelkednek, például az agóra vagy közvetlenül a városkapu előtti hely.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/25/Crupi%2C_Giovanni_%281849-1925%29_-_n._0355_-_Girgenti_-_Tomba_di_Terone_%282%29.jpg/220px-Crupi%2C_Giovanni_%281849-1925%29_-_n._0355_-_Girgenti_-_Tomba_di_Terone_%282%29.jpg)
Ismert heroák
- Diodoros Pasparos heroonja Pergamonban
- Kalydon heroonja
- Limyra heroonja
- Trysa heroonja (ma Bécsben)
- az uralkodó kultuszának temenosza Pergamonban
- az úgynevezett Teron síremléke Agrigentóban
- Atilia Pomptilla heroonja Cagliariban (Szardinia)
- Lefkandiban egy kiásott építményt heroonként interpretálnak
- Pompeiiben a Forum Triangolaren Herkulesnek szentelt heroon áll
További információk
- Hans von Geisau: Heroenkult. In: Der Kleine Pauly (KlP). Band 2, Stuttgart 1967, Sp. 1103–1105.
- Christoph Höcker: Metzler Lexikon antiker Architektur. 2. Aufl. Metzler, Stuttgart 2008, ISBN 978-3-476-02294-3. S. 130
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Heroon című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.