Ivan Vlagyimirovics Micsurin
| Ivan Vlagyimirovics Micsurin | |
 | |
| Született | 1855. október 15.[1] Michurovka |
| Elhunyt | 1935. június 7. (79 évesen)[2][3][4][5] Micsurinszk |
| Állampolgársága |
|
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Micsurinszk |
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ivan Vlagyimirovics Micsurin témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ivan Vlagyimirovics Micsurin (cirill írással Иван Владимирович Мичурин, Versino uradalom, Dolgoje mellett, Rjazanyi terület, akkori Orosz Birodalom, mai Oroszország, 1855. október 27. (a régi naptár szerint október 15.) – Micsurinszk, 1935. június 7.) orosz agrobiológus, növénynemesítő, a Szovjet Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.
Munkássága
1888-ban kis faiskolát létesített, több mint 300 új gyümölcsfajtát nemesített. Alapos megfigyelő és szenvedélyes újító volt, ismereteit önerőből, autodidakta módon szerezte.
A szovjet kormány által elismert munkássága során az általa nemesített hibrid növények megváltozott tulajdonságaira a genetika törvényszerűségeinek teljes mellőzésével próbált magyarázatot adni. Biológiai irányzata szerint a szervezetekre sajátos anyagcseretípus jellemző, amellyel megvalósul a környezettel való kapcsolatuk, és a megváltoztatott környezet új tulajdonságok kifejlődéséhez vezet. Eredményeit a fokozatos akklimatizálás módszerével érte el.
Közép-Oroszország viszonyai között értékes alma- és meggyfajtákat, sok más gyümölcs-, szőlő-, néhány zöldség- és dísznövényfajtát is előállított. Hibridanyagából munkatársai és tanítványai további értékes fajtákat állítottak elő.
Működésének színhelyét, Kozlov városát 1932-ben Micsurinszknak nevezték el. Amikor a Szovjetunióban támadni kezdték a mendeli genetikát, az állam Micsurin hibridizációs elméletét és annak Liszenko – Micsurin elméleti és gyakorlati eredményeinek továbbvivője – által továbbfejlesztett verzióját fogadta el az örökléstan hivatalos „marxista” elméletének – annak ellenére, hogy a világ tudósai mindkettőt kategorikusan elutasították.
Érdekesség
Az 1950-es évektől idehaza is megjelentek a Micsurin-viccek, melyek az erőltetett, képtelen genetikai kísérleteket parodizálták. Példák: "Micsurin sikerrel keresztezte a bolhát a görögdinnyével, így a felvágott gyümölcsből maguktól kiugrálnak a magok.", "Micsurin keresztezte az írógépet a főtt kukoricával, így ha az ember végigrágja a szemeket, hát csönget, fordul egyet és magától visszacsúszik a sor elejére.", "- Hogyan halt meg Micsurin? - Keresztezte útját a gyorsvonattal.", "- Mért nincs Micsurinnak gyereke? - Mert a felesége keresztezte a lábát..." stb.
Magyarul
- I. V. Micsurin válogatott tanulmányai; tan. I. I. Prezent bevezető tanulmányával, ford. Rényi Artúr, átdolg. Jeszenszky Árpád; Hungária, Bp., 1950
- I. V. Micsurin válogatott művei; szerk. P. N. Jakovljev, ford. Pusztai Jánosné; Akadémiai, Bp., 1954
Jegyzetek
- ↑ Мичурин Иван Владимирович. (Hozzáférés: 2019. október 5.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Мичурин Иван Владимирович, 2015. szeptember 27.
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven)
- ↑ Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
Források
- Tudósnaptár - Micsurin, Ivan Vlagyimirovics
- Múlt-kor történelmi portál - Ivan Vlagyimirovics Micsurin
- A micsurini irányzat a biológiában (termeszetvilaga.hu)
További információk
- Koltay György: I. V. Micsurin (Az Erdő (folyóirat), 1955. október)
- Ivan Vladimirovich Michurin (oroszul)
