Jász Múzeum

Jász Múzeum

A Jász Múzeum bejárata
A múzeum adatai
Elhelyezkedés	Jászberény Magyarország
Cím	Jászberény, Táncsics Mihály u. 5, 5100
Alapítva	1874
Igazgató	Gulyás András Zoltán
Elhelyezkedése
Jász Múzeum Pozíció Jászberény térképén
é. sz. 47° 30′ 09″, k. h. 19° 54′ 53″47.502459, 19.91462847.502459°N 19.914628°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 09″, k. h. 19° 54′ 53″47.502459, 19.91462847.502459°N 19.914628°E

A Jász Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jász Múzeum témájú médiaállományokat.

Jászság

Általánosságban
Jászság Jászok Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Kultúra
Jász himnusz Lehel kürtje Csángó Fesztivál Hamza Múzeum
Történelem
Jászkun kerület Redemptio
A Jászság települései
Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászágó, Jászboldogháza, Jászivány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor
Sablon:Jászság m v sz

A Jász Múzeum Magyarország egyik legrégibb tájmúzeuma, mely Jászberényben található. Történelmi, régészeti és néprajzi kiállításai vannak. Legismertebb kiállított műtárgya Lehel kürtje. A múzeum őrzi – többek között – Székely Mihály operaénekes hagyatékát is.

Története

A múzeumalapítás gondolata Jászberényben – az országban elsők között – 1873-ban merült fel . Az akkori Jászkun kerületi alkapitány, Sipos Orbán szorgalmazta, hogy a jász történelmi emlékek méltó helyre kerüljenek, ahol az utókor számára is fennmaradhatnak. A múzeumot 1874. december 24-én avatták fel. Eredetileg a városháza egyik udvari épületében működött. 1931 óta található a mai helyén. 1842-ből származó épülete földszintes, boltíves barokk stílusú; a 19. század első felében alakították át klasszicista stílusban. Múzeummá válása előtt több hasznosítási módja volt, így istálló, katonai raktár és adóhivatal.

Lehel kürtje

„Lél (Lehel) kürtje” a múzeum nevezetes műtárgya, bár semmi sem bizonyítja, hogy azonos lenne a hagyomány szerinti eredetivel. A Képes krónika egy iniciáléja azt egy hosszú, egyenes trombitafélének ábrázolja. A legendát táplálhatta, hogy megtalálásakor a kürt felső pereméből egy darab hiányzott, csorba volt. A kürt bizánci, stílusú, elefántcsontból faragott, díszítése cirkuszi jelenetet ábrázol. Bizonyos elmélet szerint egy, a bizánci stílust jól ismerő kijevi műhelyben készült, és a jász (alán) – orosz kapcsolatok révén került a jászok birtokába. Más elméletek szerint Bizáncban készült, cirkuszi játékok során használták, majd egy földjét szántó gazda bukkant rá, és a sérülést is ekéje okozta.

A jászok életében fontos szerepet töltött be a kürt, egységük jelképévé vált. A jászok kapitánya ünnepi alkalmakkor az övén viselte, a legtöbb jász település címerében megtalálható. A legújabb időkben kivételes alkalmakkor újra meg szokták szólaltatni.

Állandó kiállításai

A Jászság élete
Régészeti kiállítás,
A szabadságharc gyermekhősei
A helytörténeti gyűjteményben található - többek között - a Lehel kürtje.^[1]

Időszaki kiadványa

A Redemptio a jászberényi Jász Múzeum támogatásával kéthavonta – február, április, június, augusztus, október és december végén – kiadott időszaki lap. Alcíme: A jász és kun települések honismereti lapja. 1994-ben alapították a redemptio (önmegváltás) akkoriban tartott 250. évfordulójának tiszteletére. Kiadója a Jász Múzeumért Alapítvány.

A Jászság hagyományainak őrzésén túl a civil szervezetek és a Jász Múzeum jelenét is bemutatja, honismereti cikkeket közöl. Bizonyítani kívánja, hogy a mindig szabad jászok és kunok megőrizték sajátos öntudatukat, büszkeségüket, kultúrájukat.