Kallós Ede (szobrász)
 | Ez a szócikk a szobrászművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Kallós Ede (egyértelműsítő lap). |
| Kallós Ede (Kallós Eduard) | |
 | |
| Ferenczy Károly: Kallós Ede portréja (1889) | |
| Született | Klein Éliás 1866. február 17.[1] Hódmezővásárhely |
| Elhunyt | 1950. március 11. (84 évesen)[2] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | szobrász |
| Iskolái | École nationale supérieure des Beaux-Arts |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (33/5-5-1) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kallós Ede témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kallós Ede, született Klein Éliás (Hódmezővásárhely, 1866. február 17.[4] – Budapest, Erzsébetváros, 1950. március 11.)[5] magyar szobrászművész.
Életpályája
(Budapest, Vörösmarty tér, 1908)
(Budapest, Batthyány tér)
(Makó, 1908)
Kallós (Klein) Albert és Lubeck Cecília fiaként született. Művészeti tanulmányait Budapesten, majd Párizsban, Henri Michel Antoine Chapu (1833–1891) mellett végezte. Itthon Dávid c. szobrával aratott sikert a Műcsarnokban. E műve a naturalista plasztika kiváló emléke, melynek hatására számos megrendelést kapott köztéri szobrok, épületdíszítő plasztikák és síremlékek alkotására. Az említett szobrászati műfajokon kívül portrékat festett, köztük Prohászka Ottokárról, Márkus Gézáról. Felesége Racsov Etelka volt.
Köztéri művei (válogatás)
Budapesten
- (1904) Irányi Dániel (Károlyi-kert)
- (1908) Vörösmarty Mihály szoborcsoport (Telcs Edével)
- (1939) Kölcsey Ferenc (Batthyány tér)
Vidéken
- (1896) Erkel Ferenc (Gyula)[6]
- (1896) Árpád fejedelem (Ópusztaszer)
- (1899) Kölcsey Ferenc (Nagykároly)
- (1898) Bessenyei György (Nyíregyháza)
- (1904) Kossuth Lajos (Hódmezővásárhely)
- (1908) Kossuth Lajos (Makó)
- (1925) körül) Első világháborús emlékmű Fülöpszállás
Síremlékek
- Tóth László
- Jankó János
- (1903) Kozma Sándor
- Vadnay Andor
- Bartha Miklós
- (1901) Irányi Dániel (Bálint Zoltánnal, Jámbor Lajossal)
- Falk Miksa
- (1914) Bánffy Dezső
Galéria
-
-
Kallós Ede: Erkel Ferenc szobra
(Gyula) -
Kallós Ede: Hősi halottak emlékműve
(Apátistvánfalva) -
Díjai, elismerései
- Nadányi ösztöndíj (1892)
Jegyzetek
- ↑ születési anyakönyv
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07264.htm, Kallós Ede, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Születési bejegyzése a hódmezővásárhelyi izraelita hitközség születési akv. 10/1866. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 11.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 492/1950. folyószáma alatt.
- ↑ Dömötör János: Egy szobor története (Kallós Ede: Erkel). In: Irodalom- és művészettörténeti tanulmányok, 1997
Források
- Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 1. köt. Budapest : Andor Győző, 1935. Kallós Ede l. 521. o.
- Művészeti lexikon. 2. köt. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966. Kallós Ede l. 547. o.
További információk
- Kallós Ede a Képzőművészet Magyarországon honlapján
- Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
Zsidóságportál
Művészetportál
