Keresztúridűlő

Keresztúridűlő
Ház a Sírkert utcában
Közigazgatás
Település	Budapest X. kerülete
Alapítás ideje	1884
Városhoz csatolás	1884
Korábbi rangja	dűlő
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Elhelyezkedése
Keresztúridűlő Pozíció Budapest X. kerülete térképén
é. sz. 47° 28′ 20″, k. h. 19° 11′ 32″47.472222222222, 19.19222222222247.472222°N 19.192222°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 20″, k. h. 19° 11′ 32″47.472222222222, 19.19222222222247.472222°N 19.192222°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztúridűlő témájú médiaállományokat.

Keresztúridűlő Budapest egyik városrésze a X. kerületben.

Fekvése

Határai: Meténg utca a Kozma utcától – Fátyolka utca – Bogáncsvirág utca – Tarkarét utca – az Újköztemető északi fala és annak meghosszabbított vonala – Álmos utca – Maglódi út – Sírkert utca – Kozma utca a Meténg utcáig.

Története

Pest városa 1865-ben határozta el, hogy a határában lévő városi legelőket telekkönyvezni kell a pesti rakpart kiépítéséhez szükséges kölcsön fedezetére. Halácsy Sándor 1867 és 1871 között készült pesti kataszteri térképén a Keresztúridűlő területén városi legelőkön kívül haszonbéresföldek és a tüzérségi gyakorlólőtér található. A Keresztúridűlőt két részletben telekkönyvezték 1868-ban a Jászberényi út menti haszonbéres földeket,^[1] és 1878-ban a városi legelőket.^[2] Utóbbiból 1880-ban leválasztottak egy kisebb területet a dinamitgyár részére, ennek megközelíthetősége érdekében a Kozma utcára merőlegesen megnyitották a Gránát utcát (ma Gránátos utca). A város kezelésében maradt területből 1883-ban 429 holdat jelöltek ki az új köztemető részére.^[3] A főváros 1890-ben úgy döntött, hogy a filoxéria járvány következtében tönkrement budai szőlős gazdák részére homokszőlő telepet alakít ki és felparcellázza a megmaradt területet.^[4] A főváros filoxéra bizottsága a csekélynek bizonyult érdeklődés, továbbá a talaj kedvezőtlen minősége miatt, a telepítés teljes ejtését javasolta.^[5] A következő évben viszont a főváros közgyűlése ebből a területből 70 holdat az új izraelita temető részére jelölt ki.^[6] A dinamitgyár területét 1915-ben az izraelita temetőhöz csatolták.

Területének szinte egészét ma az Új köztemető, a Kozma utcai izraelita temető és a Gránátos utcai izraelita temető foglalja el, illetve az ezekhez kapcsolódó iparágak (kőfaragó, virágkötészet stb.) üzlethelyei, valamint a Budapesti Fegyház és Börtön (avagy Kozma utcai börtön). Lakóház csak elvétve található a Sírkert utca mentén, ellenben van egy kis, lepusztult lakótelep a börtön és a Maglódi út közötti sávban.

Források

• Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963 657 176 7

Jegyzetek

1. ↑ https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Telekkonyv/16510/?list=eyJxdWVyeSI6ICI0MjUyOCIsICJzb3J0IjogIlJFQ05VTSJ9
2. ↑ https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Telekkonyv/16515/view/?pg=0&bbox=-3180%2C-4590%2C6029%2C176
3. ↑ „Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1883. 35/1883 közgyűlési határozat p. 13.; 289/1883. közgyűlési határozat p. 73.”.  
4. ↑ „Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1890. 763/1890 közgyűlési határozat pp. 24-26.”.  
5. ↑ „A filoxéra bizottság jelentése. Fővárosi Közlöny 1891. 102. szám p. 3.”.  
6. ↑ „Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1891. 858/1891 közgyűlési határozat p. 18.”.