Mócs

Mócs (Mociu)
Mócs címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Kolozs
Község	Mócs
Rang	községközpont
Irányítószám	407420
SIRUTA-kód	58632
Népesség
Népesség	1656 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	90 (2011)[1]
Népsűrűség	22,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	344 m
Terület	74 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 47′ 45″, k. h. 24° 02′ 07″46.795833333333, 24.03527777777846.795833°N 24.035278°EKoordináták: é. sz. 46° 47′ 45″, k. h. 24° 02′ 07″46.795833333333, 24.03527777777846.795833°N 24.035278°E
Mócs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mócs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mócs (románul: Mociu, jiddisül מאטש) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Fekvése

Az Erdélyi-medence közepén, Kolozs megye délkeleti részén fekszik, Kolozsvártól 40 kilométerre. Az Apahidát Szászrégennel összekötő DN16-os úton közelíthető meg. A község területének 2003-ban 42%-a volt legelő és 41%-a szántó.

Története

Első írásos említése 1219-ből maradt fenn Mochy néven. További névváltozatai: Mooch (1329), Moch (1332–35), Machy (1419), Moczy (1587), Mócs (1805). Első említésekor dobokai várnépekről esett szó benne. A Kolozsvár és Beszterce közötti, ún. Szászút-on feküdt. A középkorban katolikus falu volt. Református templomát 1717-ben a római katolikusoknak ítélték, akik azonban csak 1766-ban tudtak önálló plébániát szervezni, egy ferences pappal.^[2] Ugyanezen évben református egyháza 24 férfiből és 38 asszonyból állt. 1713-tól vásáros hely, éves és hetivásárokkal.^[3] 1760–62-ben az egész faluban 151 családot írtak össze 755 személlyel, és ezzel a tizedik legnépesebb helység volt a Mezőségen. Ekkor Torda, a 19–20. században Kolozs vármegyéhez tartozott. A 18. és 19. század fordulóján az Esterházyaknak kúriájuk, később Gál Jenőnek kastélya, Nagy Eleknek udvarháza állt benne. Református egyháza a 19. század elején már nem alkotott önálló egyházközséget, hanem filiaként Botházához tartozott. 1812-ben két legnagyobb birtokosa az Esterházy és a Csernátoni család volt, jobbágyaik – családnevük alapján – többségükben románok voltak, magyar kisebbséggel. Egy 1842-es vásárlajstrom említi szarvasmarhavásárait.^[4]

1862-ben gyógyszertár,^[5] 1867-ben, a polgári réteg kialakulásának első jeleként magyar kaszinó és olvasókör jött létre benne. 1870-ben kikövezték a Szászrégen és Apahida közti, Mocson átvezető utat. 1883. február 3-án kb. 3000 darab meteorit hullt le a község területén, összes tömegük 300 kilogrammnyi volt.^[6] 1889-ben megalakult a Mócs vidéki Takarékpénztár. A 19. század végén rövid ideig két politikai lapja is megjelent, az Orbán Ferenc szerkesztette Mezőségi Híradó és a Hajdu Dezső szerkesztette Mezőségi Hírlap (később Mezőség). A 20. században járási székhely volt, és úgy tűnt, a városok nélküli Mezőség központjává válhat.

Érdekes román lakóinak néprajzi besorolása. Mokányoknak tartják magukat (holott a hagyományos „mokány” vidékektől igen távol élnek), és állattartásuk korábban valóban mutatta a transzhumáló pásztorkodás egyes elemeit. Magyar lakóinak zöme az elmúlt évtizedekben költözött be a környező falvakból, elsősorban Mezőkeszüről.

Lakossága

Felekezet szerint 1880-ban 1014 lakosa volt ortodox, 293 református, 114 római katolikus, 64 zsidó és 51 görögkatolikus; 2002-ben 1401 ortodox, 105 református, 46 görögkatolikus, 31 pünkösdi és 21 római katolikus vallású.

Látnivalók

• Barokk stílusú római katolikus templom, 1783. Egyik harangja 1538-ból való.^[9]
• Református templom, 1886^[10]
• Kórház (parkban, Pákey Lajos tervei alapján, 1912^[11])

Híres emberek

• Itt született Győrffy Iván (1830–1883) pedagógus
• Itt született Kiss Jenő (1912–1995) költő
• Itt született Szabó Károly (1923–2015) vegyészmérnök, növényvédelmi szakember, diplomata

Jegyzetek

Források

• Hints Miklós: Mezőségi magyar falvak helynevei. Budapest, 1993
• A falu ismertetése (románul)

További információk

• Cigánytánc (régies párostánc) (furulyán előadja Bálint Ferenc, a felvételt 1962-ben készítette Andrásfalvy Bertalan, Kallós Zoltán, Martin György és Pesovár Ferenc)
• román párnavég a Magyar Néprajzi Múzeum gyűjteményéből [3]^{[halott link]}

Kapcsolódó szócikkek

• mócsi meteorit