Maciej Rataj

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Maciej Rataj
Született	1884. február 19.[1][2][3] Peremozhne
Elhunyt	1940. június 21. (56 évesen)[1][2][3] Palmiry[4]
Állampolgársága	osztrák–magyar lengyel
Foglalkozása	politikus író klasszika-filológus újságíró publicista
Tisztsége	Minister of Culture and National Heritage (1921. augusztus 11. – 1921. november 13.) Marshal of the Sejm (1922. november 23. – 1928. március 26.) Lengyelország elnöke (1922. december 16. – 1922. december 22.) Lengyelország elnöke (1926. május 15. – 1926. június 4.)
Iskolái	Ivan Franko Lvivi Nemzeti Egyetem
Kitüntetései	Medal of Victory and Freedom 1945 Order of the Cross of Grunwald, 1st class Cross of Independence with Swords Cross of Liberty
Halál oka	execution by shooting lőtt seb
Sírhelye	Palmiry Cemetery
Maciej Rataj aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Maciej Rataj témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Maciej Rataj (Lengyelország, Chłopy (Lwów mellett), 1884. február 19. – Palmiry, 1940. június 21.) lengyel politikus, Lengyelország kétszeres köztársasági elnöke, író.

Gimnáziumi tanulmányait Lwówban folytatta, később Lwówi Egyetemre járt, ahol klasszikus nyelveket hallgatott. A tanulmányai befejezését követően először tanár lett Lwówban, később Zamośćban.

Az első világháborút követően az újonnan függetlenséget nyert második Lengyel Köztársaság időszakában lett politikus. A PSL Piast és PSL Wyzwolenie politikai pártok tagja volt. 1931-től a Stronnictwo Ludowe egy tagja, később elnöke. Ez utóbbi párt hivatalos lapjának lett a főszerkesztője 1935-ben (Zielony Sztandar). 1919-1930, valamint 1934-1935 között a lengyel parlament tagja, valamint 1922-1928 között a Szejm marsallja. 1920-1921 között vallás- és közoktatásügyi miniszter, valamint részt vett a Márciusi Alkotmány kidolgozásában is.

Kétszer volt Lengyelország átmeneti köztársasági elnöke: először Gabriel Narutowicz meggyilkolását követő héten (1922. december 16.-22.), majd 1926 májusában fél hónapig, Stanisław Wojciechowski elnök lemondását követően (1926. május 15. – június 1.). Mindkét alkalommal a pótválasztásokat és a kijelölt, új kormányokat felügyelte.

1940-ben a nácik letartóztatták, és a Palmiry körüli erdőben – sok más, neves lengyel állampolgárral együtt, a palmiryi vérengzés során – kivégezték.

Jegyzetek

Források