Mangazeja

Mangazeja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Alapítás éve1601
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 66° 41′ 22″, k. h. 82° 15′ 12″66.689441, 82.25334366.689441°N 82.253343°EKoordináták: é. sz. 66° 41′ 22″, k. h. 82° 15′ 12″66.689441, 82.25334366.689441°N 82.253343°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Mangazeja témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mangazeja (oroszul: Мангазея) Oroszország Urálon túli, északnyugat-szibériai kereskedőkolóniája volt, a 16. és 17. században; egy város, valójában egy szinte önálló városállam. Az Ob és a Jenyiszej folyók torkolatvidékén, a Taz folyó mellett, az arktikus óceáni vizek partján helyezkedett el.

Története

A pomorok(wd), a Fehér-tenger partvidékének korai orosz telepesei egy tengeri útvonalat találtak, amely lehetővé tette a kereskedést az északi partok mentén Arhangelszk kikötővároson keresztül. Mangazeja jórészt a prém és rozmáragyar begyűjtőhelye volt, amelyeket a rövid északi nyár folyamán hajóztak nyugat felé.

Mangazeja kereskedelmi központként fénykorában egymaga gazdagabb volt, mint egész Oroszország. Szibéria nyugati területeit az oroszok persze ismerték. Az angol kereskedők előtt pedig a szibériai prém célállomás volt. Mangazeja piacán a prémvásárok idején akár 2000 ember is jelen volt. Ezért, de még inkább amiatt, mert az oroszok attól féltek, hogy az angolok és a hollandok megvetik a lábukat Szibériában, eldöntötték Mangazeja elpusztítását.

1619-ben az útvonalat az I. Mihály orosz cár halálbüntetés terhe mellett betiltotta.

A város ugyan még vagy ötven évig létezett, de ezalatt szisztematikusan pusztították (ideértve rengeteg dokumentumot is), így helye és a pomorok északi hajózási útvonala így végképp feledésbe merült.

A régészeti, történeti feltárások pedig csak a huszadik században indulhattak meg.

Mangazeja csillogó gazdagságához ezért még ma is legendák fűződnek.

Nagy Szent Vazul és Mangazejai Vazul egy 19. századi ikonon

Források

  • http://www.oroszvilag.hu/?t1=finnugor_hirek&hid=4159[halott link]
  • http://acta.bibl.u-szeged.hu/2697/1/historica_077_023-030.pdf

Lásd még

Nemzetközi katalógusok