Mellékosztály

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

A mellékosztály a matematika egyik ágának, a csoportelméletnek a fogalma. Ha adott egy csoport, ennek egy eleme valamint egy részcsoportja, akkor a részcsoport adott elem szerinti mellékosztálya azoknak az elemeknek a halmaza, amelyek a részcsoport elemeinek az adott elemmel való szorzatából[1] adódnak.

A közös részcsoporthoz de más-más elemhez tartozó mellékosztályok vagy egyenlők (azaz minden elemük közös) vagy diszjunktak (azaz nincs közös elemük). Számosságuk egyenlő a részcsoport rendjével (azaz a részcsoportba tartozó elemek halmazának számosságával). Ezekből következik, hogy a csoport elemei egy adott részcsoportra nézve mind pontosan egy-egy mellékosztályba tartoznak. Innen ered az osztály elnevezés.

Definíció

Legyen G = ( G , ) {\displaystyle G=(G,*)} ,[2] H {\displaystyle H} pedig G {\displaystyle G} részcsoportja, valamint g {\displaystyle g} egy G {\displaystyle G} -beli elem:

H G g G {\displaystyle H\leq G\qquad g\in G}

Ekkor a H {\displaystyle H} részcsoportnak a g {\displaystyle g} szerinti jobb oldali mellékosztálya a következő halmaz:

H g = { h g | h H } G {\displaystyle H*g=\{h*g\,|\,h\in H\}\subseteq G}

bal oldali mellékosztálya pedig:

g H = { g h | h H } G {\displaystyle g*H=\{g*h\,|\,h\in H\}\subseteq G}

Ha a {\displaystyle *} művelet kommutatív, akkor a két fogalom megegyezik, és elég egyszerűen mellékosztályról beszélni.

Tulajdonságok

Diszjunktság

Egy adott részcsoport ugyanolyan oldali, de különböző elem szerinti mellékosztályai vagy diszjunktak, vagy egyenlők:

H G f , g G {\displaystyle H\leq G\qquad f,g\in G}
H f H g H f H g = {\displaystyle H*f\neq H*g\quad \Rightarrow \quad H*f\,\cap \,H*g=\emptyset }

Másképp megfogalmazva: ha van közös elemük, akkor minden elemük közös:

( x H f : x H g ) ( y H f : y H g ) {\displaystyle (\exists x\in H*f:\quad x\in H*g)\quad \Rightarrow \quad (\forall y\in H*f:\quad y\in H*g)}

Bizonyítása az utóbbi megfogalmazást követve (a bizonyítás szimmetrikusan az ellenkező oldali mellékosztályokra is működik):

  • Ha a két mellékosztálynak nincs közös eleme, akkor a két halmaz diszjunkt, tehát az állítás igaz.
  • Ha van közös elemük, akkor az egyik ilyen közös elemet jelölje x. A mellékosztály definíciója szerint x tehát a következőképp írható:
x = a f , a H {\displaystyle x=a*f,\qquad a\in H} , mert x benne van az f szerinti mellékosztályban
x = b g , b H {\displaystyle x=b*g,\qquad b\in H} , mert x benne van a g szerinti mellékosztályban
  • Ebből következik, hogy
a f = b g / a 1 ( ) {\displaystyle a*f=b*g\qquad /a^{-1}*()} , mindkét oldalt balról összeműveletezzük a inverzével.
f = a 1 b g ( 1 ) {\displaystyle f=a^{-1}*b*g\qquad (1)\,}
  • Legyen y egy tetszőleges H f {\displaystyle H*f} -beli elem. Ekkor a definíció szerint y a következőképp írható:
y = c f , c H {\displaystyle y=c*f,\qquad c\in H}
ami az (1) egyenlet alapján:
y = c ( a 1 b g ) {\displaystyle y=c\,*\,(a^{-1}*b*g)}
mivel a H {\displaystyle H} struktúra csoport, a {\displaystyle *} művelet asszociatív:
y = ( c a 1 b ) g ( 2 ) {\displaystyle y=(c*a^{-1}*b)\,*\,g\qquad (2)}
  • Legyen
d = c a 1 b {\displaystyle d=c*a^{-1}*b\,}
d biztosan eleme H {\displaystyle H} -nak, hiszen a , b , c {\displaystyle a,b,c} elemei H {\displaystyle H} -nak, a H {\displaystyle H} struktúra pedig csoport, tehát létezik inverz a halmazon belül, valamint a művelet zárt a halmazra. Így a (2) egyenlet:
y = d g , d H {\displaystyle y=d*g,\qquad d\in H}
Ez a mellékosztály definíciója szerint azt jelenti, hogy
y H g {\displaystyle y\in H*g}
  • Ezzel be lett bizonyítva, hogy ha van közös elem, akkor bármely elem, ami benne van az f szerinti mellékosztályban, az a g szerintiben is benne van. A szimmetria miatt fordítva is igaz: bármely elem, ami benne van a g szerinti mellékosztályban, az az f szerintiben is benne van. Ez azt jelenti, hogy ha a két halmaz nem diszjunkt, akkor egymásnak kölcsönösen részhalmazai, tehát egyenlők. Ezt kellett bizonyítani.

Azonos számosság

Közös részcsoporthoz tartozó mellékosztályok számossága megegyezik a részcsoport rendjével:

H G , g G : | H g | = | g H | = | H | {\displaystyle H\leq G,\quad \forall g\in G:\quad |H*g|=|g*H|=|H|}

Bizonyítása:

  • Legyen g G {\displaystyle g\in G} tetszőleges és
φ : H H g , x x g {\displaystyle \varphi :\,H\rightarrow H*g,\quad x\mapsto x*g} egyértelmű hozzárendelés (függvény).
  • Legyen x , y H {\displaystyle x,y\in H} .
Tegyük fel, hogy
φ ( x ) = φ ( y ) {\displaystyle \varphi (x)=\varphi (y)\,}
Vagyis
x g = y g / ( ) g 1 {\displaystyle x*g=y*g\qquad /()*g^{-1}} , mivel csoportról van szó, létezik inverz.
x = y {\displaystyle x=y\,}
  • Tehát a függvényértékek csak akkor egyenlők, ha a változók is, valamint a képhalmaz egyben értékkészlet is a mellékosztály definíciója alapján. Ebből következik, hogy φ kölcsönösen egyértelmű hozzárendelés, azaz bijekció.
  • Mivel H {\displaystyle H} és H g {\displaystyle H*g} között létesíthető kölcsönösen egyértelmű hozzárendelés (a φ), a két halmaz számossága a számosság definíciója szerint egyenlő:
| H g | = | H | {\displaystyle |H*g|=|H|\,}
  • A bizonyítás ugyanígy működik az ellenkező oldali mellékosztályokra is, tehát az állítás bizonyítása kész.

Lagrange tétele

A mellékosztályok fenti tulajdonságainak felhasználásával Lagrange tétele egyszerűen bizonyítható:

Tétel: Véges csoport minden részcsoportjának rendje osztja a csoport rendjét, azaz:

H G : | H | | | G | {\displaystyle \forall H\leq G:\quad |H|\,|\,|G|}

Bizonyítás:

  • H {\displaystyle H} különböző mellékosztályai diszjunktak és azonos számú, | H | {\displaystyle |H|} darab elemet tartalmaznak.
  • Minden G {\displaystyle G} -beli g {\displaystyle g} elem benne van az egyik mellékosztályban:
például a H g {\displaystyle H*g} -ben, hiszen e g = g {\displaystyle e*g=g} , ahol e {\displaystyle e} a H {\displaystyle H} csoport egységeleme (ami megegyezik G {\displaystyle G} egységelemével).
  • A teljes G {\displaystyle G} halmaz elemszáma egyenlő a különböző (tehát diszjunkt) mellékosztályok elemszámának összegével, hiszen átfedés nincs köztük de kitöltik a teljes halmazt. Ezeknek a mellékosztályoknak a számát | G : H | {\displaystyle |G\,:\,H|} jelöli (ennek neve a H {\displaystyle H} részcsoport indexe a G {\displaystyle G} csoportra), így:
| G : H | | H | = | G | {\displaystyle |G\,:\,H|\cdot |H|=|G|}
Vagyis
| H | | | G | {\displaystyle |H|\,\,|\,\,|G|}

További információk

  • Alice és Bob - 24. rész: Alice és Bob komolyabb fegyverekhez nyúl

Jegyzetek

  1. A szorzat szó itt egyszerűen a csoportban értelmezett műveletet jelenti, ami bármi lehet, ha teljesíti a csoportaxiómákat, például összeadás is.
  2. A jobb átláthatóság kedvéért egyszerűen G {\displaystyle G} jelöli magát a csoportot és a halmazt is. Halmazelméleti jelölések használatakor (például {\displaystyle \in } , {\displaystyle \subseteq } ) a G {\displaystyle G} betű a csoport elemeinek halmazára vonatkozik, csoportelméleti jelöléseknél pedig magát a csoportot jelöli.
  • matematika Matematikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap