Ocskay család

Ocskói Ocskay vagy Ócskay család egy régi Nyitra vármegyei eredetű család, mely nevét Ocskó helységről vette.

Címereik

• 
  Ocskay Antal kassai püspök címere
• 
  Ocskay Imre epitáfiuma

A család címere: A pajzsban, kék mezőben, zöld pázsiton jobbra fordult barna medve lépdel, felette arany nap, jobbra csillag, balra dagadó félhold ragyog. A sisakdísz koronájából növekvő medve, jobbjában hármas rózsaág. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. Ocskay Imre nagyszombati epitáfiumában a pajzs vörös mezőjében, zöld pázsiton fekete medve, és csökkenő félhold szerepel. A sisakdíszben a medve zöldszárú vörösrózsát tart. Ezzel azonos pecsétet használt Ocskay Eduárd Nyitra vármegye szolgabírója 1842-ben.^[1]

Feltételezett származásuk

A genealógiai szakirodalom szerint a család első ismert őse Budúr István de Luchung (1059) volt.^[2] Az ő utódai Leveő István, testvére Mihály és annak fia Cosmos de Ocsk, a tatárjárás alatt, 1242-ben Dubovány várának védelmében estek el.

Dubi Leveő Istvánt, Róbert Károly király erősítette meg Dubován birtokában. A család tulajdonképpeni törzse Dubi András, fiaitól: Kracsun Pál, Mihály, János és Istvántól származnak az Ocskayak (1383). A ma élő leszármazottak Imre (1379-1421) két fiától származnak. János az idősebb, Zsigmond az ifjabb ág alapítója. A családfát a ma rendelkezésre álló források alapján Laczk Mihály de Ocsko 1437-es említéséig lehet visszavezetni.

Az újkorban

A család a 16. században Felső- és Alsó-Duboványt, valamint Lopassót birtokolta. A 17. században zálogba vették Nagykosztolányt, később Aba-Lehota, Bori, Ocskó, Sipkó, Tyapkó és Verbó községekben bírtak földesúri joggal. A család már a 15. században átszármazott Pozsony vármegyébe is. A birtokok egy része a 16. században Ocskay Anna házassága révén a Vizkeleti családhoz került, míg a Lipcsey családdal való házasság révén Bars vármegyében is szereztek birtokot.

Ocskay József tábornokot, feleségét Záloghy Annát és fiukat Ferencet 1806. augusztus 29-én bárói rangra emelték.^[3] Ezen ág azonban Ferenccel kihalt.

A család idővel átszármazott Abauj, Heves, Somogy^[4] és Szabolcs vármegyékbe, ill. Zemplén vármegyében Kisráskán volt birtokos.

A család levéltára a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában volt elhelyezve.

Kastélyaik és kúriáik

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

• Dédácsi botanikus kert (eredetileg Gyulay Ferenc birtoka)

Neves családtagok

• Ocskay István 1539-ben királyi ember
• Ocskay János 1589-ben Nyitra vármegye alispánja
• Ocskay Gáspár (1590–1628) Nyitra vármegye követe, a galgóci uradalom prefektusa Thurzó Kristóf szolgálatában^[5]
• Ocskay László (1680–1710) II. Rákóczi Ferenc dandárnoka
• Ocskay Sándor 1710-ben kuruc alezredes
• Ocskay Ferenc (1740–1805) természetbúvár
• Ocskay Mihály alezredes Mária Terézia és II. József alatt, később báró
• Ocskay Antal († 1848) kassai megyés püspök
• Ocskay Rudolf 1849-ben első alispán, 1863-ban Nyitra vármegye helyettes főispánja, 1864-től főispán.^[6]
• Ocskay László magyar hadsereg századosa, Világ Igaza kitüntetett
• Ocskay Gábor (1952) jégkorongozó, edző
• Ocskay Gábor (1975–2009) magyar jégkorongozó, kilencszeres magyar bajnok

az ifjabb ágból:

• Ocskay István († 1652) Bethlen párthíve
• Ocskay Ignác (szül. 1786) Nyitra vármegye alispánja és 1832/36 országgyűlési követe
• Ocskay Vendel 1848-as honvéd

Jegyzetek

Források

• A Pallas nagy lexikona
• Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: VIII. kötet [Nadabori - Omazta]. Pest: Ráth Mór. 1861. 196–201. o.  
• Nagy József 1864: Nyitramegye helyírása I. kötet 1-3. füzet. Komárom.
• Pesty Frigyes 1888: Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben. Budapest.
• Jedlicska Pál 1891: Kiskárpáti emlékek II. Eger, 426-445.
• Kőszeghi Sándor 1899: Nemes családok Pest vármegyében. Budapest, 268.
• Csergheő Géza 1893 (szerk.): Siebmacher's grosses und allgemeines Wappenbuch - Der Adel von Ungarn. Nürnberg, 461.
• Kempelen Béla: Magyar nemesi családok. Budapest, VIII, 36; Pótlék, 495.
• Reiszig Ede 1899: Nyitravármegye nemes családai. In: Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
• Reiszig Ede 1905: Zemplén vármegye nemes családai. In: Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
• Follajtár József 1930: Az ocskói Ocskay-család I–II. Turul 1930, 1–20, 83–90.
• Fekete Nagy Antal 1941: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában IV - Trencsén vármegye. Budapest, 320.
• Szluha Márton 2005: Nyitra vármegye nemes családjai II. Budapest.
• Pongrácz, D. - Ragač, R. - Strešňák, G. - Tandlich, T. - Federmayer, F. 2008: Pozsony vármegye nemes családjai. Debrecen, 278.
• Neumann Tibor 2009: Nyitra megye hegyentúli járásának kamarahaszna-összeírása. In: Tanulmányok Engel Pál tiszteletére.
• Keresteš, P. 2010: Lexikón erbov šľachty na Slovensku IV - Nitrianska stolica.
• Miloš Marek 2015: Archivum familiae Očkaj - Stredoveké dejiny rodiny Očkajovcov a listiny z jej archívu.
• ŠA Nitra, Az Ocskay család iratai
• Özdöge születési anyakönyv, 1859, 1860, 1861, 1864, 1866. év