Odvos
| Odvos (Odvoș) | |
 | |
| A Konopi-kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Konop |
| Rang | falu |
| Községközpont | Konop |
| Irányítószám | 317089 |
| SIRUTA-kód | 10505 |
| Népesség | |
| Népesség | 428 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | < 3 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 06′ 34″, k. h. 21° 48′ 59″46.109442, 21.81629946.109442°N 21.816299°EKoordináták: é. sz. 46° 06′ 34″, k. h. 21° 48′ 59″46.109442, 21.81629946.109442°N 21.816299°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Odvos, 1910 és 1918 között Odvas (románul: Odvoș) falu Romániában, Arad megyében.
Fekvése
Lippától 14 km-re keletre, a Maros jobb partján fekszik.
Története
Először 1440-ben, Oldwas néven említették. A középkorban a solymosi uradalomhoz tartozott.
1784 novemberében a felkelők feldúlták nemesi kúriáit.
1880-ban Márki Sándor így írt a faluról: „..a még megmaradt kevés kath. német ugy akarja magát megkülönböztetni az oláhoktól, hogy faházait rendesen kereszttel jelöli meg. […] Az 1089 lakos egyébiránt a kézműiparban főleg kosarak fonásával vesz részt. Bérczes, sziklás határukban elég bőven terem a kukoricza, és berzenczei szilva; erdejük nagy és szép. A parasztok nehány kék- és homokkő-bányát is művelnek, természetesen minden gond nélkül.”[2]
1895-ben id. Konopi Kálmán 2050 holdas uradalmának 76%-a volt erdő és 15%-a szántó.[3]
1896-ban 71 odvosi és milovai lakos állami, magyar tannyelvű iskolát kért az Arad vármegyei alispántól. 1897-ben az id. Konopi Kálmán földbirtokos által fölajánlott épületben megnyílt az állami népiskola, ugyanekkor megszűnt ortodox iskolája. 1902-ben magyar óvodát is létrehoztak.[4]
Népessége
- 1900-ban 1177 lakosából 1066 volt román és 108 magyar anyanyelvű; 1070 ortodox, 79 római katolikus és 21 zsidó vallású.
- 2002-ben 500 lakosából 488 volt román nemzetiségű; 402 ortodox és 83 pünkösdista vallású.
Látnivalók
- A Konopi-kastély 1800 után épült, egy a 17. század második feléből való udvarház alapjaira, klasszicista stílusban. A második világháború után úttörőtáborok helyszíneként szolgált. A rossz állapotú, parkkal körülvett kastélyt a család visszakapta, de nincs pénze a felújításra.
- A kastélyhoz tartozó katolikus kápolnát 1769 és 1774 között építették.
- Az ortodox templom 1868 és 1870 közt épült, egy korábbi fatemplom helyén. Dísze a külső falán található mozaik.
Híres emberek
- Itt született 1880-ban, itt gazdálkodott 1911-től és itt is halt meg 1947-ben Konopi Kálmán növénynemesítő. Az 1920-as években itt kísérletezte ki az Odvosi 3, 156, 241 és 427 nevű búzafajtákat. A katolikus templom tövében temették el.
- Itt töltötte gyermekkorát az 1850-es évek első felében Paál László festőművész. Édesapja a falu postamestere volt.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
- ↑ Márki Sándor: Aradtól Petrozsényig. Arad, 1881, 14. o. (A népszámlálási adatok a németeket magyarokként tüntetik föl.)
- ↑ Gaál Jenő: Aradvármegye és Arad szabad királyi város közgazdasági, közigazgatási és közművelődési állapotának leírása. Arad, 1898
- ↑ Kehrer Károly: Aradvármegye és Arad sz. kir. város népoktatásügye 1885–1910-ig. Arad, 1910
Külső hivatkozások
- Képek a faluról (magyarul)
- Képek a kastélyról
Képek
-
A kastély római katolikus kápolnája -
1924-ben épült odvosi ház
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Sablon:Arad megye települései
Arad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
