Radnai Farkas

Született

Rillhammer Farkas^[1]
1848. március 25.^[2]
Kisjenő

Elhunyt

1935. október 14. (87 évesen)^[2]
Sümeg

Foglalkozása

katolikus pap
katolikus szerpap
katolikus püspök

Tisztsége

címzetes püspök (1901. december 16. – )
segédpüspök (1901. december 16. – )
besztercebányai püspök (1904. július 11. – 1920. december 16.)
címzetes érsek (1920. december 16. – )

besztercebányai püspök

Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.

Vallása

római katolikus egyház

Pappá szentelés

1871. augusztus 16.

Püspökké szentelés

1902. január 25.

Szentelők

Schlauch Lőrinc (főszentelő)
Hornig Károly (társszentelő)
Belopotoczky Kálmán (társszentelő)

Hivatal

nagyváradi segédpüspök

Hivatali idő

1901–1904

Hivatal

besztercebányai püspök

Hivatali idő

1904–1920

Elődje

Rimely Károly

Utódja

Marián Blaha

Szentelt püspökök

Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.

Lányi József

1906. december 8.

Társszentelt püspökök

Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.

Párvy Sándor	1903. április 19.
Szmrecsányi Lajos	1905. április 30.
Hanauer Árpád István	1919. október 5.

Catholic Hierarchy

A Wikimédia Commons tartalmaz Radnai Farkas témájú médiaállományokat.

Sablon • Wikidata • Segítség

Radnai Farkas, születési és 1872-ig használt nevén Rillhammer Farkas^[3] (Kisjenő, 1848. március 25. – Sümeg, 1935. október 14.) római katolikus pap, besztercebányai püspök, címzetes érsek,^[4] teológiai doktor, egyházi író.

Pályafutása

A kivándorlott, de kiválóan hazafias arad megyei Rillhammer német bérlőcsaládból származott. Korán árvaságra jutott és a nagyváradi József-árvaintézetbe került, ahol középiskoláit végezte. Szaniszló Ferenc püspök küldte a Központi Papnevelő Intézetbe,^[4] ahol csakhamar kitűnt jeles tehetségével és elnöke lett a magyar egyházi irodalmi iskolának. Kiváló szónoki tehetségért és magyaros irályáért több pályadíjat és jutalmat nyert. 1871. augusztus 16-án szentelték pappá.^[4]

Ezután vidékre tették ki káplánnak. Lipovniczky István, akkor nagyváradi püspök már 1872-ben udvarához vette szentszéki aljegyzőnek. Ezen évben változtatta családi nevét Radnaira. 1874-ben szentszéki jegyző és püspöki szertartó, 1875-ben püspöki titkár, 1883-ban szentszéki ülnök, 1889-ben nagyváradi kanonok, majd egyházmegyei irodaigazgató, nemsokára szemináriumi rektor, 1892-ben ságai címzetes prépost, 1901-ben pápai prelátus lett.^[4]

Püspöki pályafutása

1901. december 16-án europus-i címzetes püspökké és Schlauch Lőrinc mellé nagyváradi segédpüspökké nevezték ki.^[4] 1902. január 25-én szentelte püspökké Schlauch Lőrinc, Hornig Károly veszprémi püspök és Belopotoczky Kálmán tábori püspök segédletével. Radnai is részt vett a katolikus autonómia kongresszusokon, mint a Schlauch-féle irány híve.

A király 1904. április 6-án besztercebányai püspökké nevezte ki; szeptember 29-én iktatták be.^[4] Radnai a közéletben is szerepelt, például a megyegyűléseken is; mindenkor óvatosan kerülte a felekezeti szempontok előtérbe állítását, és ezért a vegyes vármegyében a reformátusok és zsidók előtt is népszerű volt. 1914-ben búcsúzóul tábori misét celebrált a frontra távozó egységeknek.^[5]

1919-ben – azzal az alaptalan váddal, hogy nem tud szlovákul – kiutasították Csehszlovákiából^[4] Batthyány Vilmos nyitrai püspökkel egyetemben, majd mindkettejük érseki címet nyert (Radnait XV. Benedek pápa auxumi címzetes érsekké nevezte ki^[4]). Haláláig Sümegen, a veszprémi püspöki nyaralóban töltötte napjait.^[4]

Munkái

Költeményeket írt a Munkálatokba (1881), a Redwitz Oszkár Amaranth eposzát ford.; cikke a Századokban (1873. Zayk Pál a Zichy-család őse volt-e? A szerző keresztneve hibásan Ferencznek írva.)

Krisztus hét szava a keresztfán Nagyböjti beszédkör. Nagyvárad, 1873
A kereszténység és királyság szövetsége Magyarországon. Egyházi beszéd. Nagyvárad, 1900^[4]

XI. körleveléből kivonatot közölt a Magyar Állam (18905. 216. sz.)

Jegyzetek

↑ nem ismert: Századunk névváltoztatásai. Helytartósági és miniszteri engedéllyel megváltoztatott nevek gyűjteménye 1800–1893., 1895
↑ ^a ^b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC12527/12584.htm, Radnai Farkas, 1872-ig Rillhammer, 2017. október 9.
↑ Több korabeli forrás eredeti nevét Ritthammerként írja. Névváltoztatása Rillhammer születési nevéről Radnaira nagyváradi szentszéki aljegyző korában a BM. 10213/1872. számú határozatával történt. Századunk névváltoztatásai. Helytartósági és miniszteri engedéllyel megváltoztatott nevek gyűjteménye 1800–1893. Budapest, Hornyászky Viktor K. 1895. 184. o.
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j Magyar katolikus lexikon XI. (Pob–Sep). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2006.
↑ Peter Chorvát 2012: Dôstojník rakúsko-uhorskej armády Franz Hill (1859-1914). Vojenská história 2012/4, 103.

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
Uj püspökök. A Vasárnapi Ujság füzetekben 36. kötet (Budapest, 1904) 190. o.