Sēlija

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Lettország történelme
Korai idők Kunda kultúra (i. e. 8500–5000) Narvai kultúra (i. e. 5300–1750) Borostyánút (i.e. 1333-tól) Aesti (az 1. és a 4. század) Viking kor (a 8. és a 11. század) Lívek Ős-Livónia Balti népek Kurföld, Zemgale, Latgale, Sēlija
Középkor Litvániai teuton keresztes hadjáratok Kardtestvérek rendje (1202–1237–1561) Saulei csata (1236) Ó-Livónia (Terra Mariana, 1207–1561) Novgorodi–lovagrendi háború (1240–1242) Csúd-tavi csata (1242) Livóniai népek nagy felkelése (1259–1290) Durbeni csata (1260) Hanza-szövetség (1157–1669) Reformáció kora
Korai újkor Livóniai háború (1558–1583) Livóniai Királyság (1570–1578) Kurzemei és Zemgalei Hercegség (1562–1795) Svéd–lengyel háborúk (1600–1629) Wendeni csata (1601) Kircholmi csata (1605) Északi háború (1655–60) Svéd Livónia (1629–1721) Nagy északi háború (1700–1721)
Lett Köztársaság Első világháború (1914–1918) Breszt-litovszki béke (1918) Tautas padome (1918) Lett Köztársaság (1918–1940) Balti antant (1934) Molotov–Ribbentrop-paktum (1939) Második világháború (1939–1945) A Szovjetunió annektálja a balti államokat (1940) 15 (1. lett) és 19 (2. lett) Waffen-SS (1943–1945) Kurlandi karszalaggal (1944–1945) Erdei testvériség (1944–1953) Lett Szovjet Szocialista Köztársaság (1940–1941, 1944–1990) Lett Legfelsőbb Tanács (1987–1991) Balti út (1989) Lett Köztársaság (1990–)
Sablon:Lettország történelme m v sz

A Sēlija, köznyelven Augšzeme (magyarul: Felföld) Lettország déli részén a szeléneknek vagy másképpen szelonoknak a szállásterülete volt. Ma a terület közigazgatásilag nem önálló, Zemgale része. Sēlija a Daugava bal partján elterülő terület. Ide tartoznak a következő nagyobb városok: Daugavpils, Jēkabpils és Aizkraukle. Jēkabpils a terület nem hivatalos székvárosa.

A szelének, ősi balti törzsek a mai Litvánia területén is éltek. 1180 után a Kardtestvérek a szeléneket, a kurokkal, livekkel, és zemgallokkal egy időben a katolikus hitre térítette és elfoglalta a területet. Sēlija lakossága, a vele határos Zemgaléhoz hasonlóan, miután a Német lovagrend utolsó nagymestere Gotthard Kettler szekularizálta a rendet és beolvasztotta az evangélikus egyházba, áttért az evangélikus hitre.

Napjainkban Sēlija területén hagyományőrző mozgalom és hagyományőrző egyesületek igyekeznek megőrizni a szelének kulturális hagyományait.