Sinop (település) : Fekvése, Története, Nevezetességek, Itt születtek, itt éltek Wikipédia, a szabad enciklopédia

Sinop (település)

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Sinop (egyértelműsítő lap).

Sinop

Közigazgatás
Ország	Törökország
Irányítószám	57000
Testvérvárosok	Lista Mosjøen
Népesség
Teljes népesség	57 404 fő (2022)^[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2

é. sz. 42° 01′ 36″, k. h. 35° 09′ 04″42.026666666667, 35.15111111111142.026667°N 35.151111°EKoordináták: é. sz. 42° 01′ 36″, k. h. 35° 09′ 04″42.026666666667, 35.15111111111142.026667°N 35.151111°E
Sinop weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sinop témájú médiaállományokat.

Sinop (történelmi nevén: Sinope, Szinope) tengeri kikötő Észak-Törökországban, a Fekete-tenger déli partján, egy földszoroson, amely összeköti a Boztepe-félszigetet a szárazfölddel, és elzárja az anatóliai-fennsík déli magas, erdős hegyeit.

Fekvése

Safranbolutól északkeletre a Fekete-tenger partján fekszik.

Története

Sinope volt az ókorban az egyetlen biztonságos természetes kikötő Kis-Ázsia (Anatólia) északi partján, egy hatalmas tengerre néző erős falakkal védett fellegvárral (jelenleg romokban).

A legenda szerint Sinopet még az amazonok alapították, Sinova királynőről elnevezve. A várost a vándorló kimmerek pusztították el, majd az i.e. 7. század vége felé egy kolónia (Milesians) épült itt fel, mely a legvirágzóbb görög település volt a Fekete tengernél és a kereskedelmi útvonalak végállomása Felső Mezopotámiában. Irányítója a tengeri kereskedelemnek és a pontuszi régiónak az i. e. 5. században,létre hozva sok gyarmatot a parton, tengeri fölényt élvezve a Fekete-tengeren.

A krími háború elején 1853-ban itt győzte le az orosz flotta a török hajóhadat.