Somogyvári Rudolf
| Somogyvári Rudolf | |
 | |
| 1965-ben, Shakespeare II. Richárd című drámájának címszerepében | |
| Született | Skoda Rezső 1916. november 30.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1976. szeptember 27. (59 évesen)[3] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Parragh Éva (h. 1949–?) Mária (1941) (h. 1962–1976) |
| Gyermekei | két gyermek: Somogyvári Péter (1956) Somogyvári Krisztina (1964) |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | csontdaganat |
| Sírhelye | Farkasréti temető (25-1-31) |
| Színészi pályafutása | |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
| Aktív évek | 1937–1976 |
| Tevékenység | színész |
| Díjai | |
| Jászai Mari-díj | |
| 1956, 1968 | |
| További díjak | |
| Ajtay Andor-emlékdíj (1976) | |
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyvári Rudolf témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Somogyvári Rudolf, születési nevén: Skoda Rezső (Budapest, 1916. november 30. – Budapest, 1976. szeptember 27.) kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész.
Életpályája
Édesapja Skoda Rudolf (1881–1955) katonatiszt, édesanyja Ott Terézia (1888–1969). Nagyapja Skoda Ferenc császári és királyi tábornok. Két testvére volt: Egon és Mariann. Már gyermekkorában jól rajzolt, festőművésznek készült. Gimnáziumi évei során rendszeresen sportolt.
| „ | Sokat sportoltam. Eveztem, úsztam, sőt az ökölvívást addig folytattam, amíg egy napon a felismerhetetlenségig összeverve, édesanyám alig ismert meg. | ” |
1937-ben elvégezte az Országos Színészegyesület Színészképző iskoláját, ezután vette fel a Somogyvári Rudolf nevet. 1938–1940 között a Magyar Színház tagja volt. Első jelentősebb szerepét Zilahy Lajos A szűz és a gödölye című darabjában kapta. Miskolcon játszották az ősbemutatót, ahol Somogyvári hamar népszerű lett, a budapesti premier alkalmával pedig már városszerte ünnepelték. Mindig elegáns megjelenése hamar meghódította a nézőket. 1940–1942 között vidéki színházak tagja volt.
1942-től rövid ideig az Andrássy úti Színházban játszott, közben behívták katonának. 1945-ben hadifogságba esett. Baskíriába vitték, onnan a kijevi nagytábor lakója lett, „a napsütötte Szovjetunióban”, ahogy később maga mesélte. A lágerben tábori színjátszó kört alakított, amelynek vezetője, „díszlet- és jelmeztervezője” lett. „Isten küldte Őt közénk”, mondták volt fogolytársai, hogy a szenvedések idejére életet vigyen a táborlakóknak.
1949-től a Vidám, az Úttörő és a Petőfi színházak tagja volt. 1956–1960 között az 1956-os hozzáállásáért száműzték a budapesti színházakból. A Szolnoki Szigligeti Színházba helyezték, a „színészek büntetőszázadába”, ráadásul rokonságba keverték Somogyváry Gyula íróval, akit az akkori kultúrpolitika szélsőjobboldalinak tartott, emiatt is meghurcolták. Legjobb barátja a szintén szolnoki „száműzetésben” élő Mensáros László volt. 1963–1969 között a Thália Színház tagja, majd 1969–1976 között a Vígszínház tagja lett.
Markáns hangszíne révén keresett szinkronszínész volt. A Magyar Televízióban 1968-ban bemutatott Őrjárat a kozmoszban – Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai című német tévésorozat eredeti szinkronváltozatában Villa ezredes, állambiztonsági főnök (Friedrich Joloff) az ő hangján szólalt meg.[4]
1976 nyarán megbetegedett, kórházba került. Az orvosok csontszarkóma betegséget állapítottak meg nála.[5] Műtétek sora sem tudta megmenteni, szeptember végén eltávozott az élők világából. Halálát követően jelent meg az LGT-nek az emléke előtt tisztelgő Elkésett dal (S. R. emlékére) című dala, amely a Zene – Mindenki másképp csinálja című lemezen jelent meg, és Presser Gábor Szent István körút 14. című musicaljében is helyet kapott.
Magánélete
Kétszer nősült, két gyermeke született: Krisztina és Péter.
Gyermekkori vágyát csak részben valósíthatta meg: magának rajzolt. Rajzolt a próbák alatt, a büfében, színképeket tervezett, melyeknek eddig csak elenyésző hányada láthatott napvilágot. Csak a színpadon érezte jól magát.
| „ | Lemegy a függöny, és az ember mehet vissza az életbe félni. | ” |
Főbb szerepei
Színház
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 103, ugyanitt százharminchárom fényképfelvétel őrzi emlékét.[Mj. 1]
- Babel: Alkony (Benya Krik)
- Babel: Mária (Dimsic)
- Bahr: Joséphine (a fiatal Napoleon)
- Csurka István: Eredeti helyszín (Böröcker)
- Frisch: Andorra (tanító)
- Goethe: Tasso (Antonio)
- Gorkij: Barbárok (Ciganov)
- Gyurkovics Tibor: Az öreg (Kelemen)
- Gyurkovics Tibor: Nagyvizit (Cziegler)
- Victor Hugo: Ruy Blas (címszerep)
- Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (Baradlay Jenő)
- Maugham: Színház (igazgató)
- Molnár Ferenc: Játék a kastélyban (Almády)
- Móricz Zsigmond: Csibe (gróf)
- Mrożek: Károly (nagypapa)
- Mrożek: Nyílt tengeren (hajótörött)
- O’Neill: Eljő a jeges (Cecil Lewis)
- Örkény István: Tóték (őrnagy)
- Petőfi Sándor: Tigris és hiéna (II. Béla)
- Rostand: A sasfiók (címszerep)
- Sartre: Az ördög és a jóisten (Heinrich)
- Schiller: Don Carlos (címszerep)
- Shakespeare: II. Richárd (címszerep)
- Shakespeare: Hamlet (címszerep)
- Shakespeare: Antonius és Cleopatra (Agrippa)
- Tolsztoj: Kreutzer szonáta (Pozdvicsev)
- Zilahy Lajos: A szűz és a gödölye (Sándorka)
Film
- A kőszívű ember fiai (1937)
- Két fogoly (1937)
- Viki (1937)
- Pénz áll a házhoz (1939)
- Lelki klinika (1941)
- A harag napja (1953)
- Föltámadott a tenger (1953)
- Rákóczi hadnagya (1953)
- Fel a fejjel (1954)
- Budapesti tavasz (1955)
- Gázolás (1955)
- Különös ismertetőjel (1955)
- A csodacsatár (1956)
- Hannibál tanár úr (1956)
- Szakadék (1956)
- Csigalépcső (1957)
- Sorompó (1959)
- Fény a redőny mögött (1964)
- A kőszívű ember fiai (1964)
- Szegénylegények (1965)
- Fiúk a térről (1967)
- Egy szerelem három éjszakája (1967)
- Sellő a pecsétgyűrűn (1967)
- Ninocska, avagy azok az átkozott férfiak (1967) –Trubnyikov/házigazda
- Egri csillagok (1968) – Hegedűs István
- Holdudvar (1969)
- Történelmi magánügyek (1969)
- Az ember tragédiája (1969)
- Őrjárat az égen (1970)
- Mérsékelt égöv (1970)
- Üvegkalitka (1970)
- Egy óra múlva itt vagyok… (1971)
- Széchenyi meggyilkoltatása (1971)
- Villa a Lidon (1971)
- Fuss, hogy utolérjenek! (1972)
- Bob herceg (1972) – Lancaster kapitány
- A magyar ugaron (1972)
- Emberrablás magyar módra (1972)
- Pirx kalandjai (1972)
- Sólyom a sasfészekben (1973)
- Csínom Palkó (1973)
- Gőzfürdő (1973)
- Szeptember végén (1973)
- Lyuk az életrajzon (1973)
- ...és mégis mozog a Föld (1973)
- Zrínyi (1973)
- III. Béla (1974)
- Gulliver a törpék országában (1974)
- Pokol - Inferno (1974)
- Bach Arnstadtban (1975)
- Őszi versenyek (1975)
- Gilgames (1975)
- Felelet (1975)
- Csontváry (1975)
- Kopjások (1975)
- Vállald önmagadat (1975)
- Kántor (1976)
- Köznapi legenda (1976) -Ügyész hangja
- Fekete gyémántok (1976) – Sondershein báró, a tőzsdekirály
- Volt egyszer egy színház (1976)
- A zöld köves gyűrű (1976)
Rajzfilm
- MZ/X hangja (Mézga család, 1968–1969)
Szinkronszerepei
- Van, aki forrón szereti (1970) – Spats Colombo magyar hangja
Hangjáték, Rádió
- Vera Ketlinszkaja: Az ifjú város (1949)
- Dékány András: A verbunkos cigány (1950)
- Erskine Caldwell: Embervadászat (1950)
- Móricz Zsigmond: Rokonok (1950)
- Sinclair Lewis: Dr. Arrowsmith (1954)
- Kovács János: Heine - emlékezés a költőre (1956)
- Gerelyes Endre: Vesd le még a bőröd is (1964)
- William Shakespeare: II.Richárd (1964)
- Wlodzimierz Odojewski: Táncóra (1964)
- Bokor Péter: Elloptak egy Nobel-díjat (1965)
- Mándy Iván: Rajzold fel Kávés Katicát! (1965)
- Lope de Vega: Hej Madrid, Madrid! (1966)
- Janusz Krasinski: Sztriptíz (1967)
- Mihail Solohov: Csendes Don (1967)
- Dygat, Stanislaw: A Bodeni tó (1968)
- Gergely Sándor: Vitézek és hősök (1968)
- Kozmac-Mejak: Tantadruj (1968)
- Somerset Maugham: Mr. Mindentudó (1968)
- Bodelsen, Anders: Előléptetés (1969)
- F. Rácz Kálmán: Narancs az ágyon (1969)
- Jókai Mór: Erdély aranykora (1969)
- Hilda Lawrence: Sárga kesztyűk (1970)
- Homérosz: Odüsszeia (1970)
- Hubay Miklós: Magnificat (1970)
- Alexandre Dumas: A három testőr (1971)
- Somogyi Tóth Sándor: Tigris vagy birka (1971)
- Montanelli, Indro: Della Rovere tábornok (1972)
- Takács Tibor: Erdély köpönyegében (1972)
- Hegedűs Géza: A szépséges Meluzina (1973)
- Henry Kane: Peter Chambers egy napja (1973)
- Karinthy Frigyes: E korban, melynek mérlege hamis (1973)
- Verne, Jules: Várkastély a Kárpátokban (1973)
- Karinthy Frigyes: Hannibál és társai (1974)
- Kopányi György: Mindenki tűzoltó (1975)
- Eduard Fiker: A halott nem azonos (1976)
Kitüntetései
- Jászai Mari-díj (1956, 1968)
- Ajtay Andor-emlékdíj (1976)
Megjegyzések
- ↑ 2017. július 24-i lekérdezés.
Jegyzetek
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/14007.htm, Somogyvári Rudolf, 2017. október 9.
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ Rudolf Somogyvári, 64122
- ↑ Somogyvári Rudolf. Internetes Szinkron Adatbázis. iszdb.hu
- ↑ http://www.origo.hu/kultura/20170717-somogyvari-rudolf-szamuzetese-es-fenykora.html
További információk
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- Somogyvári Rudolf a PORT.hu-n (magyarul)
- Somogyvári Rudolf az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Somogyvári Rudolf az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Kővári Orsolya: Somogyvári Rudolf. szinhaz.hu. [2004. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 25.)
- Színészkönyvtár
- Vígszínház.hu
Filmművészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
