Sus

Sus
Evolúciós időszak: Miocén - jelen
Vaddisznó (Sus scrofa)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Csoport: Scrotifera Csoport: Ferungulata Csoport: Patások (Ungulata) Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla) Csoport: Artiofabula Alrend: Disznóalakúak (Suina) Család: Disznófélék (Suidae) Alcsalád: Suinae Nemzetség: Suini J. E. Gray, 1821 Nem: Sus Linnaeus, 1758
Szinonimák
Szinonimák Annamisus Heude, 1892 Aulacochoerus Gray, 1873 Capriscus Gloger, 1841 Caprisculus Strand, 1928 Centuriosus Gray, 1862 Dasychoerus Gray, 1873 Euhys Gray, 1869 Eusus Gray, 1868 Gyrosus Gray, 1862 Indisus Heude, 1899 Microsus Heude, 1899 Nesosus Heude, 1892 Porcula Hodgson, 1847 Porculia Jerdon, 1874 Porcus S. D. W., 1836 Ptychochoerus Fitzinger, 1864 Rhinosus Heude, 1894 Scrofa Gray, 1868 Sinisus Heude, 1892 Taenisus Heude, 1899 Verrusus Heude, 1894 Vittatus Heude, 1899
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Sus témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Sus témájú kategóriát.

A Sus az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae alcsaládjába tartozó nem, a disznók neme.

Rendszerezés

A nembe az alábbi 10 élő faj és 13 fosszilis faj tartozik:

• palawani szakállas disznó (Sus ahoenobarbus) Huet, 1888
• szakállas disznó (Sus barbatus) S. Müller, 1838
• szemölcsös disznó (Sus bucculentus) Heude, 1892
• cebui disznó (Sus cebifrons) Heude, 1888
• celebeszi disznó (Sus celebensis) S. Muller & Schlegel, 1843
• Sus heureni Hardjasasmita, 1987 - meglehet, hogy azonos a celebeszi disznóval [1]
• Sus oliveri Groves, 1997
• fülöp-szigeteki disznó (Sus philippensis) Nehring, 1886
• vaddisznó (Sus scrofa) Linnaeus, 1758 - típusfaj
  • házi sertés (Sus scrofa domestic) Erxleben, 1777
• vietnámi szemölcsös disznó (Sus verrucosus) Boie, 1832

• †Sus australis Han, 1987 – kora pleisztocén, Kína
• †Sus bijiashanensis Han et al, 1975 – kora pleisztocén, Kína
• †Sus falconeri – pleisztocén, indiai Siwalik régió
• †Sus houi Qi et al, 1999 – pleisztocén, Kína
• †Sus hysudricus
• †Sus jiaoshanensis Zhao, 1980 – kora pleisztocén, Kína
• †Sus liuchengensis Han, 1987 – kora pleisztocén, Kína
• †Sus lydekkeri Zdansky, 1928 – pleisztocén, Kína
• †Sus offecinalis Koenigswald, 1933 – Kína
• †Sus peii Han, 1987 – kora pleisztocén, Kína
• †Sus subtriquetra Xue, 1981
• †Sus strozzii Forsyth Major, 1881 - pliocén-kora pleisztocén, Dél-Európa
• †Sus xiaozhu Han et al, 1975 – kora pleisztocén, Kína

Korábban a törpedisznót (Porcula salvania) is ebbe az emlősnembe sorolták, Sus salvanius néven.

Képek

• 
  Sus barbatus
• 
  Sus cebifrons
• 
  Sus celebensis
• 
  Sus philippensis
• 
  Sus scrofa
• 
  Sus verrucosus

Források

• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Josef Reichholf: Emlősök. Ford. Schmidt András. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 548 218 3 ISSN 1219-3178  
• Funk, Stephan M., Sunil Kumar Verma, Greger Larson, Kasturi Prasad, Lalji Singh, Goutam Narayan and John E. Fa (2007). The pygmy hog is a unique genus: 19th century taxonomists got it right first time round. Molecular Phylogenetics and Evolution, Volume 45, Pages 427-436.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Pig című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.