Sveti Rok (Lovinac)

Ez a szócikk a Lovinac községbeli Sveti Rok településről szól. Hasonló címmel lásd még: Sveti Rok (egyértelműsítő lap).

Sveti Rok

Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Lika-Zengg
Község	Lovinac
Jogállás	falu
Irányítószám	53444
Körzethívószám	+385 053
Népesség
Teljes népesség	250 fő (2021. aug. 31.)^[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	569 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése

é. sz. 44° 21′ 39″, k. h. 15° 39′ 14″44.3608033, 15.653968644.360803°N 15.653969°EKoordináták: é. sz. 44° 21′ 39″, k. h. 15° 39′ 14″44.3608033, 15.653968644.360803°N 15.653969°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Sveti Rok témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sveti Rok falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Lovinachoz tartozik.

Fekvése

Gospićtól légvonalban 30 km-re, közúton 41 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4 km-re, közúton 5 km-re délnyugatra a Likai-mező délkeleti részén, a Velebit-hegység déli vonulatának lábánál, az 1757 méter magas Vaganski vrh alatt, az A1-es autópálya és az 50-es számú főút között fekszik.

Története

Sveti Rok már a középkorban is lakott település volt, középkori templomának alapfalai a mai plébániatemplom alatt rejtőznek. A hódoltság idejében török falu volt a helyén, melyet 1689-ben a Marko Mesić pap vezette felkelők szabadítottak fel a török uralom alól. A lakosság nagyrészt elmenekült, így a térség újra néptelen maradt. Az újratelepítés első szervezője Marko Mesić volt aki 1691 és 1712 között lényegében teljesen újratelepítette a területet. A betelepített lakosságot főként a bunyevácok képezték akik a Tengermellék és Észak-Dalmácia területéről érkeztek. Plébániáját 1790-ben alapították, előtte egyházilag Gračachoz tartozott. 1789-ben megépült a dalmáciai főútvonal részeként Gospić-Lovinac-Gračac főút, amely a település határán haladt át. 1832-ben megépült a Sveti Rok – Mali Alan – Obrovac út is, mely akkoriban a legrövidebb összeköttetést biztosította Lika és Észak-Dalmácia között. Még ebben az évben postahivatal nyílt a településen, amely 1892-ig működött itt, amikor Lovinacra helyezték át. Népiskoláját 1854-ben alapították. 1857-ben 2145, 1910-ben 1728 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Gračaci járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 96 százaléka horvát volt. A honvédő háború során még ez év júliusában bekerítették a szerb szabadcsapatok. Szeptembertől elkezdődtek a tüzérségi támadások és novemberre lényegében az egész települést lerombolták. Lakossága elmenekült. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án foglalta vissza. Plébániatemplomát 1999-ben építették újjá. A falunak 2011-ben 279 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása^[2]^[3]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
2.145	2.076	1.666	1.830	1.928	1.728	1.762	1.747	1.404	1.312	1.130	997	727	654	292	279

Nevezetességei

Szent Rókus tiszteletére szentelt plébániatemplomát^[4] 1763-ban építették a török által lerombolt középkori templom helyén. Felszentelése 1804-ben volt. 1991-ben a szerbek teljesen lerombolták. 1999-re építették újjá és az év augusztus 16-án Szent Rókus ünnepén szentelte fel dr. Mile Bogović az akkori fiume-zenggi segédpüspök. A faluban minden év augusztus 16-án nagy ünnepséget tartanak istentisztelettel, mulatsággal, amelyen összegyűlnek az innen elszármazottak is. Ezt az ünnepet a helyiek Rokovonak nevezik.
A településről kapta a nevét az 5670 méter hosszú Sveti Rok-alagút, amely az A1-es autópálya Velebit-hegységen való átjutását segíti. Az építkezést 1993-ban kezdték el; a nyugati alagutat 2003. június 30-án, a keleti alagutat pedig 2009. május 30-án adták át.
Innen indul a Velebit-hegységen átvezető 19. századi út,^[5] az ún. Majstorska cesta, amely a likai Sveti Rokot Alan településen keresztül a dalmáciai Obrovaccal köti össze. Az út neve a német „meisterstuck” szóból származik, ami remekművet jelent. Az építkezés 1820-ban kezdődött és 1832-ben fejeződött be Josip Kajetan Knežić határőr mérnök tervei szerint. A kereskedelem mellett a postai forgalom is itt folyt Bécs és Zára között.
A település palackozóüzeméről is nevezetes ahol az itteni ásványvizet a Sveti Rokot palackozzák.

Jegyzetek

↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6341.
↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3445.