Türkisztan

Nem tévesztendő össze a következővel: Turkesztán.

Türkisztan (Түркістан)
Közigazgatás
Ország	Kazahsztán
Jogállás	város
Alapítás éve	5. század 416
Irányítószám	080001–080019
Körzethívószám	-7262
Népesség
Teljes népesség	227 098 fő (2009) 164 746 fő (2019)[1]
Terület	196,27 km²
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 18′ 07″, k. h. 68° 16′ 09″43.301944444444, 68.26916666666743.301944°N 68.269167°EKoordináták: é. sz. 43° 18′ 07″, k. h. 68° 16′ 09″43.301944444444, 68.26916666666743.301944°N 68.269167°E
Türkisztan weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Türkisztan témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Türkisztan (kazah nyelven: Түркістан, orosz nyelven: Туркестан, üzbégül: Turkiston, Туркистон, توركىستان) a kazahsztáni Türkesztáni régió városa és közigazgatási központja a Szir-darja folyó közelében.

Fekvése

Simkenttől 160 km-rel északnyugatra fekvő település. Lakossága az 1999-es népszámláláskor 102 505, a 2009-es népszámláláskor 142 899 fő volt.

Története

Türkisztan Kazahsztán történelmi városainak egyike, régészeti emlékei a 4. századból származnak. A középkori város romjai a Szir-darja délkeleti részén fekszenek. A középkor és a korai korszakok legnagyobb részében Yasi (Jaszi) vagy Shavgar néven volt ismert, a 16–17. század óta Türkisztan vagy Hazrat, mindkettő a „Hazrati Türkisztan” címből származik, amelynek szó szerinti jelentése „a Szent Türkisztanból”, és Hodzsa Ahmed Jasszavira, Türkisztan szúfi sejkjére utal, aki a 11. században élt, és a városban van eltemetve.

A befolyása idején a város a szellemiség és az iszlám tanulás fontos központja lett a kazah sztyeppek népei számára.

Az oroszok ideérkezése előtt, a 19. században, Türkisztan a Transoxiana perzsa-iszlám oázis kultúrájának határán feküdt. A 15–18. században Türkisztan lett a Kazah Kánság fővárosa. 1864-ben az oroszok hódították meg. 1917–18-ban rövid ideig a Türkesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság részévé vált.

A város több ezer zarándokot vonz. Egy helyi hagyomány szerint három türkisztani zarándoklat felér egy mekkai zarándoklattal.

Nevezetességek

• Hodzsa Ahmed Jasszavi mauzóleuma - a 15. században Timur Lenk parancsára emelték. A mauzóleum csodálatosan szép udvaraival és templomaival a középkori építészet remekművének számít. Falai díszítésének eleganciája, a mennyezet növényi díszítése, színes mozaikjai és majolikái megragadóak.

Itt születtek, itt éltek

• Hodzsa Ahmed Jasszavi sejk – szúfi költő, filozófus, a török népek szellemi atyja ebben a városban élt.

Néhány kép a városról

• 
  Az egyetem épületeinek részlete
• 
  A város látképe
• 
  Esimhan mauzóleum
• 
• 

Jegyzetek

Források

• http://www.natcom.unesco.kz/turkestan/e08_arch_monuments.htm
• https://web.archive.org/web/20190331154152/https://fotelkalandor.blog.hu/2017/10/05/a_szufik_misztikus_utjan_kazahsztan
• https://web.archive.org/web/20181012214629/https://zolialmatyban.wordpress.com/2010/06/15/turkisztani-utazas/