Tenorkürt

Tenorkürt
Más nyelveken
angol: baritone horn francia: saxhorn ténor német: Tenorhorn olasz: flicorno tenore
Besorolás
aerofon → fúvós → tölcséres fúvókájú szelepekkel
Sachs–Hornbostel-féle osztályozás	423.232
Csőhossz	270 cm
Rokon hangszerek	szárnykürt, baritonkürt, eufónium
Hangszerjátékos	tenorkürtös; tenorista
A Wikimédia Commons tartalmaz Tenorkürt témájú médiaállományokat.

A tenorkürt a tölcséres fúvókájú, más néven rézfúvós hangszerek közé tartozik. Hangfekvése megegyezik a tenorharsonáéval, a trombita és a tuba között van. A baritonkürthöz, illetve eufóniumhoz hasonlóan pedálhangja B, ami a szárnykürt alatt egy oktávval szól. Szinte kizárólag fúvósegyüttesekben kap szerepet.

Leírása

A tenorkürt egy változó keresztmetszetű, többszörösen meghajlított csőből áll, melynek egyik végén helyezkedik el a fúvóka, a másik vége tölcsérszerűen kiszélesedik. Anyaga sárgaréz, vagy más rézötvözet. Méretezése a szárnykürthöz hasonló, de annál hangolásának arányában nagyobb. A szárnykürthöz hasonlóan a jelzőkürtök családjába tartozik, szemben a baritonkürttel, eufóniummal, amely inkább a tubák közé sorolható. Készülhet a trombitához hasonlóan vízszintes, a tubákhoz hasonlóan függőleges, vagy ovális formában. Három nyomó- vagy forgószeleppel rendelkezik. Ezek más szelepes rézfúvós hangszerhez hasonlóan különböző hosszúságú csődarabokat iktatnak be a csőrezonátorba, ezzel áthangolva azt, hogy minden hang megszólaltatható legyen.

Megszólaltatása

A többi tölcséres fúvókájú hangszerhez hasonlóan a tenorkürt elsődleges hangforrása a játékos fúvókához szorított ajkainak rezgése, amely a cső különböző rezonanciáit képes megszólaltatni. Mivel a hangszer furata hossza nagy részében táguló, kónikus, a hangja kerekebb, lágyabb, mint a trombitáé vagy a harsonáé, de mély regisztereiben nem annyira telt, mint a nála is bővebb menzúrájú és hangsúlyozottabban kónikus baritonkürt, eufónium hangja. Szeleprendszere hasonlóan működik, mint a trombitáé vagy a baritonkürté: az első szelep egy egészhanggal, a második félhanggal, a harmadik kisterccel mélyíti a hangot, így válik lehetővé, hogy a hangszer teljes skálákat játszhasson.

Története

A szárnykürthöz hasonlóan katonai jelzőkürtökből alakult ki, a 19. század 30-as éveiben látták el az akkor újdonságnak számító szelepekkel.