Ueda Kenkicsi

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

Ueda Kenkicsi
Született	1875. március 8. Oszaka prefektúra, Japán
Meghalt	1962. szeptember 11. (87 évesen)  Japán
Állampolgársága	japán
Nemzetisége	japán
Szolgálati ideje	1898 – 1939
Rendfokozata	Tábornok
Csatái	Szibériai intervenció, Második kínai–japán háború, Szovjet–japán határkonfliktusok
Kitüntetései	Order of the Rising Sun, 1st class
Iskolái	Hitotsubashi University
A Wikimédia Commons tartalmaz Ueda Kenkicsi témájú médiaállományokat.

Ueda Kenkicsi (植田謙吉; Hepburn: Kenkichi Ueda^?) (Oszaka prefektúra, 1875. március 8. – 1962. szeptember 11.) a Japán Császári Hadsereg tábornoka a második kínai–japán háborúban, és a Kvantung-hadsereg egységeit irányította a vesztes szovjet–japán határkonfliktusok idején. A Halhin-goli vereség után leszerelt és visszavonultan élt.

Élete

Fiatalkora

1875. március 8-án született az Oszaka prefektúrában. 1898-ban elvégezte a Japán Császári Katonai Akadémiát és 1908-ban teljesítette a japán Vezérkari Akadémiát is. Ez után nem sokkal századossá léptették elő. A 18. hadosztály 9. lovasdandárjához került, később áthelyezték a 16. hadosztályhoz. az 1918-as szibériai intervenció idején a Szibériai Expedíciós Hadsereg vezérkari tisztje volt. 1919-ben előléptették ezredessé. 1923-ban kinevezték egy ezred élére, majd 1924-ben élőléptették vezérőrnaggyá és a 3. lovasdandár parancsnoka lett.

Kínában

1928-ban altábornagyi előléptetést kapott, és a következő évben a japán Kínai Helyőrségi Hadsereg parancsnoka lett, amely pozícióját 1930-ig töltötte be. Ezután a 9. hadosztály parancsnokaként tevékenykedett, és egységének nagy szerepe volt Mandzsúria megszállásában.

1932. április 29-én Sanghajban egy koreai merénylő bombája miatt elvesztette egyik lábát. Ő azonban szerencsésnek mondhatta magát, hiszen felettese, Sirakava Josinori életét vesztette a robbanásban. Ezek után Ueda visszatért Japánba, ahol a hadsereg vezérkarában tevékenykedett, és 1933–1934 között a vezérkari főnök helyettese volt. 1934-ben kinevezték a Koreai Hadsereg vezetőjévé. 1935-ben már tábornokként Mandzsukuóba, a japán bábállamba küldték, ahol a Kvantung-hadsereg tisztje lett. 1936 és 1939 között pedig ő volt a hadsereg főparancsnoka. Ezzel egyidejűleg a mandzsukuói nagykövet pozícióját is ő töltötte be.

Harc a Szovjetunió ellen

Mint az északi csapás politikájának elkötelezett híve, a Szovjetuniót és a kommunizmust tekintette a Japán Birodalom legfőbb ellenségének, és az ország jövőjét Szibéria gazdag ásványkincseinek megszerzésében látta. Szorgalmazta a kommunizmus elleni fegyveres fellépést, így egy határincidens kapcsán hatalmas japán erőket mozgósított Mandzsukuo határvidékére. Kezdetét vette a Halhin-goli csata, amelyben a japán csapatok megsemmisítő vereséget szenvedtek.

Karrierjének vége

A vereség ellenére Ueda nem tett le a Szovjetunió elleni fegyveres fellépésről, valamint tisztjeit is bátorította arra, hogy így gondolkodjanak. 1939 végén ezért hazahívták Japánba és leszerelték. Ezután visszavonultan élt otthonában egészen 1962. szeptember 11-én bekövetkező haláláig.

Források

• Ammenthorp, Steen: Ueda, Kenkichi. The Generals of World War II. [2010. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 11.)
• Neeno, Timothy: Nomonhan: The Second Russo-Japanese War. Military History Online. [2005. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 11.)
• Japán Császári Hadsereg weboldal^{[halott link]}