Uszty-Uda

Uszty-Uda (Усть-Уда)
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyIrkutszki terület
JárásUszty-udai
Irányítószám666352
Körzethívószám39545
Népesség
Teljes népesség
  • 3127 fő (1959)[1]
  • 4779 fő (1970)
  • 4596 fő (1979)
  • 5190 fő (1989)
  • 5307 fő (2002)
  • 5500 fő (2009)
  • 5173 fő (2010)
  • 5174 fő (2011)
  • 5192 fő (2012)
  • 5201 fő (2013)
  • 5193 fő (2014)
  • 5191 fő (2015)
  • 5162 fő (2016)
  • 5144 fő (2017)
  • 4918 fő (2021)
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Uszty-Uda (Oroszország)
Uszty-Uda
Uszty-Uda
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 54° 10′ 19″, k. h. 103° 01′ 47″54.171944444444, 103.0297222222254.171944°N 103.029722°EKoordináták: é. sz. 54° 10′ 19″, k. h. 103° 01′ 47″54.171944444444, 103.0297222222254.171944°N 103.029722°E
Uszty-Uda (Irkutszki terület)
Uszty-Uda
Uszty-Uda
Pozíció az Irkutszki terület térképén

Uszty-Uda (oroszul: Усть-Уда) városi jellegű település Kelet-Szibériában, Oroszország Irkutszki területén, az Uszty-udai járás székhelye.

Lakossága: 5173 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Fekvése

Az Irkutszki terület déli részén, Irkutszk területi székhelytől 320 km-re, az Angarán kialakított Bratszki-víztározó jobb partján helyezkedik el. A fő közlekedési útvonalak elkerülik. A legközelebbi vasútállomás Zalari (103 km), a transzszibériai vasútvonal Tajset–Irkutszki szakaszán.

Története

Eredetileg az Uda (az Angara mellékfolyója) torkolatánál alapították, mint azt neve is jelzi (az orosz usztyje jelentése 'torkolat'). Írott forrás 1690-ben említi először. 1723-ban 8 udvara, 1911-ben 97 udvara és 566 lakosa volt, akik főként gabonát termesztettek, földműveléssel foglalkoztak.

Lakói 1957-ben értesültek arról, hogy a víztározó építése miatt a területet el kell hagyniuk. Az 1950-es és 1960-as évek fordulóján a falu délebbre, az Angara völgyébe költözött. 1962 májusban városi jellegű település státust kapott és járási székhely lett. Eredeti helye a víztározó feltöltésekor víz alá került.

A 21. században

A tározó vizének higannyal szennyezettsége ezen a részen többszöröse a megengedett értéknek, ezért az 1990-es évek végén megtiltották az ipari méretű halászatot. A szennyezés okozója az Uszolje-Szibirszkojeben működő vegyipari gyár (Uszoljehimprom).

A lakóházak 14%-a komfortos (vezetékes vízzel és központi fűtéssel), 7%-a csatornázott, 1%-a meleg vízzel ellátott. 80 ágyas kórháza rozoga állapotban van, a két általános iskolai épület balesetveszélyes, újak építésére lenne szükség. Az új templomot 2006-ban nyitották meg.

  • Uszty-Uda nevezetes szülötte Valentyin Raszputyin (1937–2015) orosz író. Egyik leghíresebb műve éppen az elárasztásra ítélt falu emberi tragédiáiról szól: Isten veled, Matyora (Прощание с Матёрой, Proscsanyije sz Matyoroj, 1976). Magyarra fordította Harsányi Éva, Európa Kiadó, 1980.

Jegyzetek

  1. Всесоюзная перепись населения 1959 года. Численность сельского населения РСФСР - жителей сельских населённых пунктов - районных центров по полу
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 5.)

Források

  • Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (orosz nyelven) (1970–1977) 
  • Uszty-Ugyinszkoje gorodszkoje poszelenyije (orosz nyelven). Irkipedia.ru. [2016. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 6.)
  • Isztorija poszelenyija (orosz nyelven). A település hivatalos honlapja. [2015. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 7.) (archiválva)