Városháza (Bécs)

A Bécs történelmi központja világörökségi helyszín része

Városháza
Wiener Rathaus
Korábbi nevek: Neues Rathaus
Település	Innere Stadt
Cím	Rathausplatz (1)
Építési adatok
Építés éve	1872–1883
Építési stílus	neogótika
Építész(ek)	Friedrich von Schmidt
Építési költség	14 millió forint
Hasznosítása
Felhasználási terület	városháza
Alapadatok
Torony magassága	98 m
Alapterület	19.592 m²
Teljes terület	113.000 m²
Hosszúsága	152 m
Szélessége	127 m
Elhelyezkedése
Városháza Pozíció Bécs térképén
é. sz. 48° 12′ 39″, k. h. 16° 21′ 27″48.2108, 16.357448.210800°N 16.357400°EKoordináták: é. sz. 48° 12′ 39″, k. h. 16° 21′ 27″48.2108, 16.357448.210800°N 16.357400°E
Városháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Városháza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A bécsi Városháza (németül: Wiener Rathaus) Ausztria fővárosának, Bécsnek az Innere Stadt városrészében, a Rathausplatz és a Ringstraße között álló monumentális épülete, a város egyik jelképe. 1872 és 1883 között épült neogótikus stílusban Friedrich von Schmidt építész tervei alapján. Itt található a mindenkori bécsi polgármester és a különböző városi hivatalok irodakomplexuma, 1885 óta a városi tanács, 1920 óta a tartományi parlament, a bécsi városi szenátus és a tartományi kormány, valamint a városi és tartományi könyvtár és levéltár székhelye. 1960-ig Új városháza néven hívták, hogy megkülönböztessék nagy múltú barokk elődjétől.^[1]

Története

A helyszín kiválasztása

Bécs területe és lakossága 1850-ben számos külváros bekebelezésével jelentősen megnőtt. A wipplingerstraßei régi városháza, amelyet még 1316-ban Szép Frigyes osztrák herceg hozott létre, és 1700 körül Johann Bernhard Fischer von Erlach barokk stílusban építtetett át, túl kicsinek bizonyultak. Miután 1858 és 1865 között császári rendelettel lebontották a városfalat és megépítették a Ringstrassét, 1868-ban pályázatot írtak ki egy új városháza építésére, amelyből Friedrich von Schmidt német építész, a kölni dóm akkori építőmestere került ki győztesként. A városháza a Ringstrasse övezetében épült volna fel, ahol más rangos reprezentatív épületek készültek el ekkoriban, például a Staatsoper 1869-ben, a parlament épülete 1883-ban, a Bécsi Egyetem új főépülete 1884-ben, vagy az új Burgtheater pedig 1888-ban.^[2]

Az eredeti helyszín, amelyről szó volt, a Stadtparkkal, Bécs első városi parkjával szembeni terület volt, amelyet a Ringstrasse építése során hoztak létre. Végül azonban a városvezetés kívánságai a Josefstadt melletti glacis egy részére irányultak, az addigra már lebontott városfal előtti építési tilalmi övezetre, amely a 19. században felvonulási területként szolgált, és csak Cajetan Felder polgármester közbenjárására sikerült 1870-ben a császártól megszerezni. A városvezetés és a kormányzat számára a városháza építési helyszínének kérdése, amellyel az erősödő polgárság a császárnak akarta demonstrálni önbizalmát, kiemelt szerepet játszott.

Az építkezés

A bécsi városháza 1872 és 1883 között épült fel, és beleillett a Ringstrasse mentén ebben az időben épült historizáló épületek sorába. A városháza homlokzata a neogótikus világi építészet kiemelkedő példája. A külsejét, különösen a 98 méter magas tornyot a flamand gótikus városházák hagyománya ihlette, mint például a brüsszeli Grand-Place/Grote Markt, hogy külsőleg is kapcsolódjon a városi szabadság középkori hagyományaihoz. A hét udvarral rendelkező alaprajz a barokk paloták koncepcióját követi. Az egész épület neogótikusnak való minősítése ezért óvatosságra int, és ezt maga Schmidt is elutasította. A 19 592 m² alapterületű városháza teljes hasznos területe 113 000 m². Az épület 152 méter hosszú és 127 méter széles, 1575 helyiséggel és 2035 ablakkal rendelkezik. Az építési költségek összesen mintegy 14 millió guldenre rúgtak.

Jegyzetek

Irodalom

• Felix Czeike: Das Wiener Rathaus. Zsolnay, Wien 1972.
• Felix Czeike (Hrsg.): Rathaus, Neues. In: Historisches Lexikon Wien. 4. kötet, Kremayr & Scheriau, Wien 1995, ISBN 3-218-00546-9, 634–636. oldal (Digitalisat).
• Wolfgang Wieser (szöveg), Lukas Beck (képek): Das Wiener Rathaus – Geschichte & Gesellschaft, Architektur & Anekdoten. Bohmann Verlag, Wien 2011, ISBN 978-3-99015-008-5

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Wiener Rathaus című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.