Alsóborgó

Alsóborgó (Josenii Bârgăului)
Alsóborgói fazekas háza a 20. század elejéről, a kolozsvári szabadtéri néprajzi múzeumban
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Beszterce-Naszód
Község	Alsóborgó
Rang	községközpont
Irányítószám	427100
SIRUTA-kód	33391
Népesség
Népesség	2102 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	14 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	468 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 13′ 00″, k. h. 24° 40′ 60″47.2167, 24.683347.216700°N 24.683300°EKoordináták: é. sz. 47° 13′ 00″, k. h. 24° 40′ 60″47.2167, 24.683347.216700°N 24.683300°E
Alsóborgó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóborgó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alsóborgó (Borgózsoszény, románul: Josenii Bârgăului) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Nevének eredete

A Borgó név a németből való, a Burgau jelentése 'várberek'. Először 1328-ban, Purgo alakban írták.

Fekvése

Besztercétől 18 kilométerre északkeletre, a 17-es főút és a Beszterce mentén fekszik. Összeépült Középborgóval. A község területéből 1735 hektár rét, 1000 hektár erdő, 625 hektár legelő, 469 hektár vízfelület és 439 hektár gyümölcsös.

Népessége

Általános adatok

Népessége 1850 és 2002 között kétszeresére nőtt. Az 1910-es népszámlálás ötszáz fő többletet mutatott ki mind a megelőző, mind az azt követő népszámláláshoz képest. Ennek oka a településen működő fűrészgyár által ideiglenesen idevonzott munkaerő.

Etnikai és vallási megoszlás

• 1900-ban 1304 lakosából 1243 volt román, 34 német és 26 magyar nemzetiségű; 1173 ortodox, 51 görögkatolikus, 39 zsidó, húsz római katolikus és tíz evangélikus vallású.
• 2002-ben 2011 lakosából 1797 volt román és 212 cigány nemzetiségű; 1961 ortodox és 43 pünkösdi vallású.

Története

Az erdélyi vajda 1328-ban szabad költözést biztosított Gebul fia János fia Henul János Borgón és a szomszédos Epemezőn (Eppendorfon) élő jobbágyainak. Henul nevét a Borgói-havasok legmagasabb, Henyul nevű csúcsa tartotta fenn. Román lakói az újkorban zsindelykészítéssel szolgáltak a Bethlen családnak. Maguk zselléreinek tekintették magukat, a Bethlenek viszont jobbágyoknak őket. 1783-ban a kincstár megváltotta lakóit a Bethlen családtól és a Borgó-vidék többi falvával együtt az I. Erdélyi Román Határőrezredhoz csatolták. A borgó-vidéki románokat, a határőrezred korábbi területén élőkkel ellentétben, nem térítették át görögkatolikusnak, hanem ortodoxok maradtak. A határőrség feloszlatása után tizenöt évig Naszód vidékéhez tartozott, majd 1876-ban Beszterce-Naszód vármegyéhez csatolták.

Lakói faiparral, állattenyésztéssel, a Dés–Borgóbeszterce-vasút 1898-as megépítéséig fuvarozással is foglalkoztak. Korábban ők közvetítették a torockói vasárut a besztercei vásárról Dornavátra irányába. A 19. század negyedik negyedétől a második világháború utánig fontos volt fazekassága. A borgói fazekasok mázatlan, fekete cserépedényeket és agyagpipákat készítettek.

Látnivalók

• Ortodox temploma 1796 és 1802 között épült.

Híres emberek

• Itt született 1930-ban Aurel Rău költő.

Hivatkozások

Források

• Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. 1. köt. Bp., 1963
• Virgil Șotropa: Militarizarea Văii Bârgăului. Arhiva Someșană 10 (1929)
• Gönyey Sándor: Beszterce vidéki cserépedények a Néprajzi Múzeumban. Néprajzi Értesítő 1958 [2]^{[halott link]} PDF
• A község adatlapja (románul) PDF

További információk

• juharfából készült széktámla a Magyar Néprajzi Múzeum gyűjteményéből (Damaschin Șut faragómolnár munkája 1819-ból) [3]^{[halott link]}