Georges J. F. Köhler

Georges Jean Franz Köhler
Született1946. április 17.
München
Elhunyt1995. március 1. (48 évesen)
Freiburg im Breisgau
Állampolgárságanémet
FoglalkozásaImmunológus
IskoláiAlbert Ludwig Egyetem, Freiburg
Kitüntetéseiorvostudományi Nobel-díj (1984)
Halál okaszívinfarktus
A Wikimédia Commons tartalmaz Georges Jean Franz Köhler témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Georges Jean Franz Köhler (München, 1946. április 17. – Freiburg im Breisgau, 1995. március 1.) német immunológus. 1984-ben César Milsteinnel és Niels Kaj Jernével közösen orvostudományi Nobel-díjban részesült a monoklonális antitestek felfedezéséért.

Pályája

Georges Köhler 1946. április 17-én született Münchenben. 1965-től a Freiburgi Egyetemen tanult biológiát és 1971-ben megkapta diplomáját. 1974-ben doktori fokozatot szerzett a Freiburgi Egyetemen, aminek alapját a bázeli Immunológiai Intézetben végzett kutatómunkája képezte. Posztdoktori kutatói szerződéssel Cambridge-ben dolgozott César Milstein laboratóriumában, ahol közösen kidolgozták a monoklonális antitestek előállításának technikáját hibridóma sejtekben. 1976-tól 1983-ig a bázeli Immunológiai Intézet munkatársa volt. 1984-ben visszatért Németországba, ahol a Freiburgi Egyetem professzorává és a Max Planck Immunbiológiai Intézet (Max-Planck-Institut für Immunbiologie) vezetőjévé nevezték ki.

A monoklonális antitestek

Korábban az antitestek vizsgálata nagy nehézségekkel járt, mert a fehérvérsejtek az adott antigénnel szemben sokféle ellenanyag keverékét termelik, bár egy fehérvérsejt csak egyfélét. A sejtek tenyésztése nem volt megoldott, mert néhány osztódás után elpusztultak. Miután Köhler Bázelben meghallgatta César Milstein előadását, az az ötlete támadt, hogy a fehérvérsejteket rákos mielómasejtekkel lehetne fuzionálni, és akkor a végtelenségig tudnának osztódni. Milstein beleegyezett az ötlet kipróbálásába, amit az ő cambridge-i laboratóriumában Köhler sikeresen végrehajtott. Ezzel lehetővé vált bármilyen antigén ellen tiszta, egyöntetű és nagy mennyiségű antitest előállítása, nagyon fontos eszközt (és egyben sok milliárd dolláros üzletet, melyet azonban nem szabadalmaztattak) juttatva ezzel az orvosi diagnosztika és a biológiai kutatások számára.

A tudományos közvélemény kezdetben Milsteinnek tulajdonította a felfedezést, mivel ő akkor már ismert, jelentős immunológus volt, az amúgy is szerény Köhler pedig éppen megszerezte doktorátusát. 1980-ban Milstein egyedül kapta meg a Columbia Egyetem 20 ezer dolláros Horwitz-díját, a következő évben pedig a 100 ezer dollárral járó Sloan-díjat is. Köhler fenntartotta hogy a kísérlet ötlete és végrehajtása tőle származik és 1984-ben már hárman, Köhler, Milstein és az elméleti hátteret adó Niels Kaj Jerne kapták az orvostudományi Nobel-díjat a monoklonális antitestek kifejlesztéséért.

Georges Köhler nős volt, három gyermek apja. 1995. március 1-én halt meg szívbetegsége következtében, mindössze 48 évesen.

Források

  • Georges Köhler – Biographical NobelPrize.org
  • Georges J. F. Köhler Notable Names Database
  • Nicholas Wade: Georges Kohler, 48, Medicine Nobel Winner The New York Times March 4, 1995
  • Klaus Eichmann:Köhler’s Invention 2005 ISBN 9783764371739
Sablon:OrvosiNobelDíj
  • m
  • v
  • sz
1901–1925
1926–1950
1951–1975
1976–2000
2001–2025
Részletező sablonok: (1901–1925) · (1926–1950) · (1951–1975) · (1976–2000) · (2001–)
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat: E39PBJpPyvKRYYjq6cPy3fvCQq
  • VIAF: 9254166
  • LCCN: n2005035031
  • ISNI: 0000 0001 0953 1594
  • GND: 124564127
  • SUDOC: 09949499X
  • NKCS: xx0226128
  • orvostudomány Orvostudományi portál
  • Németország Németország-portál