Lovište

Lovište
Lovište látképe
Lovište látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségOrebić
Jogállásfalu
Irányítószám20269
Körzethívószám(+385) 20
Népesség
Teljes népesség187 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság5 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 01′ 22″, k. h. 17° 01′ 53″43.022638888889, 17.03147543.022639°N 17.031475°EKoordináták: é. sz. 43° 01′ 22″, k. h. 17° 01′ 53″43.022638888889, 17.03147543.022639°N 17.031475°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Lovište témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lovište falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Orebićhez tartozik.

Fekvése

Makarskától légvonalban 30 km-re délre, Dubrovnik városától légvonalban 96, közúton 130 km-re északnyugatra, a Pelješac-félsziget északnyugati végében, egy szépséges öbölben fekszik. Domborzata nagyon változatos, a határában emelkedő hegyek kétszáz méretes magasság fölé nyúlnak fel, lankás hegyoldalakkal.

Története

A területén élő első ismert nép az illírek voltak, akik az i. e. 2. évezredben jelennek meg. A magaslatokon épített erődített településeken éltek. Településeik maradványai megtalálhatók a Pelješac-félsziget több pontján, így Lovište határában sz Osičac-foknál is. Az illírek halottaikat kőből rakott halomsírokba temették, melyek általában szintén magaslatokon épültek. Lovište határában hét ilyen halomsír található. Az illírek i. e. 30-ig uralták a térséget, amikor Octavianus hadai végső győzelmet arattak felettük. A római légionáriusok a félsziget több pontján letelepedtek magukkal hozva kultúrájukat, életmódjukat, szokásaikat. Területe a 14. századtól a 18. század végéig a Raguzai Köztársasághoz tartozott, de lényegében lakatlan volt.

Lovištét 19. század második felében alapították a Hvar-sziget területéről érkezett bevándorlók, akik eredetileg Amerikába szándékoztak kitelepülni és útközben szemelték ki maguknak ezt a helyet. Ezekhez a lakókhoz később a közeli Nakovanjtól érkezettek társultak. Az első betelepülő az 1878-ban a hvar-szigeti Gdinjről érkezett Ante Visković volt. Lakosságát 1890-ben számlálták meg önállóan először, ekkor 12 lakosa volt. 1910-ben már 109-en lakták. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Államhoz tartozott. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. 2011-ben a településnek 1979 lakosa volt, akik főként a halászatból és a turizmusból éltek.

Népesség

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 12 9 109 216 0 184 193 208 187 196 242 244 228

(1931-ben lakosságát Nakovanjhoz számították.)

Nevezetességei

A Szűz Mária Szíve templom 1924-ben (más forrás szerint 1885-ben) épült, 1995-ben megújították.

A Lovišće-világítótorony[4] a Pelješac-félsziget nyugati, szélső fokán helyezkedik el, azon a ponton, ahol a Neretva-, a Korčula- és a Pelješac-csatorna találkozik. A 19. század végén épült világítótorony egyszerű formájú, ferde alapzattal rendelkezik. A hozzá tartozó épület 200 méterre áll, egyszerű kőből készült földszintes ház, amelynek középső rizalitja az északnyugati homlokzaton található, és sátortető borítja.

Gazdaság

Kellemes éghajlatának és a napsütéses órák magas számának köszönhetően Lovištén régi hagyományi vannak a turizmusnak és a vendéglátásnak, melynek kezdetei 1935-ig nyúlnak vissza. Lovištén ma is számos családi panzió, autóskemping, étterem, kiskocsma, kávézó és bár található. A turizmuson kívül a helyiek halászattal és olajbogyó termesztéssel foglalkoznak. A falu körül számos olajfaültetvény található, melyek között matuzsálemi korú olajfák is vannak.

Kultúra

A település nyári fesztiválja a „Loviško ljeto”, melyen népi együttesek, zenekarok, kulturális egyesületek lépnek fel.

Oktatás

A településen még nincs iskola, de a fiatalok növekvő száma és a település várható további fejlődése miatt előreláthatólag a jövőben szükség lesz egy iskolaépületre.

Jegyzetek

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
  3. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  4. Örökségvédelmi jegyzékszáma: RST-1424-1996.

Források

  • Orebić község hivatalos oldala (horvátul)
  • Orebić község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
  • A dubrovniki püspökség honlapja – Viganj (horvátul)

További információk

  • Orebić község információs portálja (horvátul) (angolul)
  • Orebić község információs portálja (horvátul)(angolul)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lovište című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Commons:Category:Loviste
A Wikimédia Commons tartalmaz Lovište témájú médiaállományokat.
Sablon:Dubrovnik-Neretva megye
  • m
  • v
  • sz
Dubrovnik-Neretva megye közigazgatása
Községek
Városok
Községek
Községközpontok és falvak
Városok
Községek
Nemzetközi katalógusok
  • Horvátország Horvátország-portál
  • Földrajz Földrajzportál