Prožurska Luka

Prožurska Luka
Prožurska Luka látképe
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Dubrovnik-Neretva
Község	Mljet
Jogállás	falu
Irányítószám	20224
Körzethívószám	(+385) 20
Népesség
Teljes népesség	48 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	21 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 42° 43′ 48″, k. h. 17° 38′ 49″42.72989889, 17.6469560742.729899°N 17.646956°EKoordináták: é. sz. 42° 43′ 48″, k. h. 17° 38′ 49″42.72989889, 17.6469560742.729899°N 17.646956°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Prožurska Luka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Prožurska Luka (olaszul: Porto Chiave) falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Mljethez tartozik.

Fekvése

Dubrovnik városától légvonalban 37 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 11 km-re keletre, Mljet szigetének keleti részén Prožurától keletre, a sziget északi partján található.

Története

Prožura a szlávok betelepülésekor Vrhmljeće és Babino Polje településekkel egyidejűleg keletkezett. Írásos forrásban 1345-ben, a veliki jezeroi Szűz Mária kolostor apátjának egyik oklevelében említik először Progsuri alakban. 1410-től a szigettel együtt az a vidék is a Raguzai Köztársaság része lett. Lukács pap mljeti kancellár 1447. november 30-án kelt végrendeletében mljeti birtokait beleértve a prožurai Szentháromság templomot a lokrumi bencés apátságra hagyta, mely így újra birtokos lett a szigeten. A templom és a kolostor körül alakult ki ma is látható település. A település mellett építették fel a négyszögletes védőtornyot, mely a kalóztámadások ellen védelmezte, egyúttal menedékül szolgált a lakosság számára. Így volt ez akkor is, amikor a kalózok a közeli Okuklja lerombolása után Prožurát is megtámadták.

1806-ban Dalmáciával együtt a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus Dalmáciával együtt a Habsburgoknak ítélte. Prožurának 1857-ben 155, 1910-ben 184 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. Maga Prožurska Luka az 1980-as években Prožura kikötőjeként alakult ki, amikor az ottani halászok szerszámaik, hálóik őrzésére, csónakjaik, hajóik javítására kisebb tárolóépületeket kezdtek építeni. Később a turizmus fejlődésének hatására a falu lakói közül többen le is költöztek a tengerpartra. 2011-ben Prožurska Lukának 40 állandó lakosa volt. Lakói főként turizmussal, vendéglátással, halászattal foglalkoznak.

Népesség

Gazdaság

Lakói korábban mezőgazdaságból és halászatból éltek, áruikat Dubrovnikban értékesítették. A 20. század második felében létrejött a közvetlen hajóforgalom Dubrovnikkal, de mivel nem volt jövedelmező idővel megszüntették. Ma a helyi gazdaság alapját a halászat, a vendéglátás és a turizmus képezi.

Jegyzetek

Források

• Mljet község turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
• A dubrovniki püspökség honlapja – Župa sv. Antuna opata Maranovići (horvátul)
• Registar kulturnih dobara DNŽ Dubrovnik, 2017. (horvátul)

További információk

• Mljet község hivatalos oldala^{[halott link]} (horvátul)
• Utazasvideo.com:Mljet-sziget (magyarul)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Prožurska Luka című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A Wikimédia Commons tartalmaz Prožurska Luka témájú médiaállományokat.