Veliskovce

Veliskovce (Veliškovci)
Veliskovce központja
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Eszék-Baranya
Község	Belistye
Jogállás	falu
Irányítószám	31554
Körzethívószám	+385 031
Népesség
Teljes népesség	561 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	94 m
Terület	10,73 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 40′ 60″, k. h. 18° 19′ 00″45.6833, 18.316745.683300°N 18.316700°EKoordináták: é. sz. 45° 40′ 60″, k. h. 18° 19′ 00″45.6833, 18.316745.683300°N 18.316700°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Veliskovce témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Veliskovce (horvátul: Veliškovci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Belistyéhez tartozik.

Fekvése

Eszéktől légvonalban 31, közúton 36 km-re északnyugatra, Alsómiholjáctól légvonalban 14, közúton 15 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 7 km-re nyugatra, a Szlavóniai-síkság szélén, a Karasica jobb partja közelében fekszik.

Története

Belistye város hivatalos oldala szerint Veliskovce első írásos említése a 15. század közepén történt, amikor a Marótiak birtokaként a valpói uradalom része volt. 1543-ban Valpó várával egyidejűleg foglalta el a török. A török uralom idején kálvinista magyarok lakták. Szpáhibirtok volt, utolsó ura egy Ahmed nevű valpói szpáhi volt. 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A valpói uradalom részeként kamarai birtok volt, majd 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta. A Prandau család a 19. század elején a környező erdők és földek megművelésére Bácskából és Bánátból németeket telepített ide, akik kialakították a település mai arculatát.

Az első katonai felmérés térképén „Velishkovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Veliskovcze” néven szerepel. ^[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Veliskovcze” néven 90 házzal, 542 katolikus vallású lakossal találjuk.^[3]

A római katolikus plébániát 1840-ben alapították, a mai templomot 1902-ben építették. A településnek 1857-ben 546, 1910-ben 621 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 54%-a német, 42%-a horvát anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a német lakosságot a partizánok elüldözték. Akik nem menekültek el időben, azokat korra és nemre való tekintet nélkül háborús bűnössé nyilvánították és 1945 májusában a valpói fogolytáborba hurcolták. A fogolytábort túlélő németeket Ausztriába és Németországba deportálták. Helyükre a szocialista Jugoszlávia megalakulása után a Zagorje vidékéről horvátok érkeztek a településre. Néhány család Boszniából is érkezett. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 685 lakosa volt. A falu központjában a plébániatemplom a legrégibb épület, mellette építették fel a horvát házat. Ugyanebben az épületben alakították ki a tűzoltószerházat és rajta kívül még egy üzlet és egy családi gyógyszertár is található itt. Az épület felső részén a kulturális és művészeti egyesület helyiségei lettek elhelyezve. A legfiatalabb lakosok rendelkezésére áll még három jól felszerelt játszótér, egy nyolcosztályos általános iskola és egy tornaterem.

Lakossága

Gazdaság

A faluban sikeres mezőgazdasági központ működik, ezen kívül öt kézműves műhely és harminc családi gazdaság található itt. A gazdaságok tulajdonosai állattenyésztéssel, üvegházi növénytermesztéssel, zöldségtermesztéssel, juhtenyésztéssel és egyéb tevékenységekkel foglalkoznak.

Nevezetességei

• Szent Rókus tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1902-ben épült a neves horvát származású, soproni születésű építész Vancás József tervei szerint. Három oltára van, melyek közül kiemelkedik a főoltár, melynek Szent Rókus oltárképe Mato Celestin Medović híres horvát festőművész alkotása. A plébániát 1840-ben alapították, Gát és Tiborjánc falvak tartoznak még hozzá.

• A faluban három védett népi építészeti műemlék is található.

Kultúra

A KUD „Ante Evetović Miroljub” Veliskovce, Gát és Tiborjánc kulturális és művészeti egyesület 1990-ben alakult. Jelenleg mintegy 80 aktív tagot számlál, akik tamburazenekar, énekkar és színjátszó csoportokban tevékenykednek. A Slavonska grana énekkart 2013-ban alapították. Az énekkarnak 20 tagja van, eredeti, régi szlavóniai dalokat adnak elő zenekari kíséret nélkül. Az egyesület keretében működik a „Divani” csoport is, mely a szlavóniai néppel kapcsolatos verseket, monológokat, sokác népi játékokat ad elő.

Oktatás

A falu első iskoláját 1842-ben alapították. A mai iskolaépületet 2004-ben építették, majd 2011-ben tornatermet építettek hozzá. A nyolcosztályos iskola ma a belistyei Ivan Kukuljević általános iskola területi iskolája.

Sport

Az NK Croatia Veliškovci labdarúgóklubot 1946-ban alapították. A csapat a megyei 2. ligában szerepel.

Egyesületek

A település önkéntes tűzoltó egyesületét 1926-ban alapították.

Jegyzetek

Források

• Belistye város hivatalos oldala (horvátul)
• Belistye város információs oldala (horvátul)
• Belistye város turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• Dragan Milošević: Župa Valpovo i povijest crkve u Belišću od 1886 do 1966 godine. 2015. Archiválva 2019. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Belistye városi információs portál (horvátul)
• A Valpovština információs portálja (horvátul)