Wekerlefalva
| Wekerlefalva (Нова Гајдобра / Nova Gajdobra) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bácskai |
| Község | Palánka |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1885. |
| Irányítószám | 21431 |
| Körzethívószám | +381 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1220 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 81 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 87 m |
| Terület | 17,5 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 20′, k. h. 19° 26′45.33333333, 19.4333333345.333333°N 19.433333°EKoordináták: é. sz. 45° 20′, k. h. 19° 26′45.33333333, 19.4333333345.333333°N 19.433333°E | |
Wekerlefalva (szerbül Нова Гајдобра / Nova Gajdobra, németül Wekerledorf) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Palánka községben.
Fekvése
Palánkától 10 km-re északkeletre, Szépliget déli szomszédjában fekvő település.
Története
Wekerlefalva 1885-ben alakult nagyközséggé a palánkai járásban fekvő Szépligethez (Gajdobra) tartozó Kereki és Metkovics pusztákon a királyi kincstár által alapított sváb telepből, melyet 1894. decemberében a belügyminiszter engedélyével, az akkori miniszterelnök és pénzügyminiszter tiszteletére neveztek el Wekerlefalvának.
Az 1900. évi népszámláláskor Wekerlefalvának 1114 lakosa volt 219 házban. Anyanyelv szerint: 25 magyar, 1074 német, 5 szerb, 10 egyéb. Vallás szerint: 1095 római katolikus, 5 evangélikus, 14 görögkeleti ortodox.
1910-ben 993 lakosából 30 magyar, 937 német, 14 szerb volt. Ebből 971 római katolikus, 19 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Palánkai járásához tartozott.
Népesség
Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1547 | 1677 | 1623 | 1433 | 1331 | 1372 | 1409[2] | 1220[1] |
Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 1354 | 96,09 |
| Jugoszlávok | 15 | 1,06 |
| Montenegróiak | 7 | 0,49 |
| Horvátok | 7 | 0,49 |
| Szlovákok | 6 | 0,42 |
| Cigányok | 5 | 0,35 |
| Muzulmánok | 1 | 0,07 |
| Macedónok | 1 | 0,07 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Jegyzetek
- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
- Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Bács-Bodrog vármegye
Vajdaság-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
