Apatin

Apatin (Апатин / Apatin)
A városháza
Apatin címere
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Nyugat-bácskai
Község	Apatin
Rang	városi jellegű település
Polgármester	Živorad Smiljanić
Irányítószám	25260
Körzethívószám	+381 25
Rendszám	SO
Népesség
Teljes népesség	17 411 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség	149 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	85 m
Terület	116,4 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 40′, k. h. 18° 59′45.666666666667, 18.98333333333345.666667°N 18.983333°EKoordináták: é. sz. 45° 40′, k. h. 18° 59′45.666666666667, 18.98333333333345.666667°N 18.983333°E
Apatin weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Apatin témájú médiaállományokat.

Apatin (szerbül Апатин / Apatin, németül Abthausen) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.

Fekvése

Zombortól 15 km-re délnyugatra, a Duna bal partján fekszik.

A község települései

Bővebben: Apatin község

A községhez Apatinon kívül még négy település tartozik (zárójelben a szerb nevük szerepel):

• Bácskertes (Купусина / Kupusina)
• Bácsszentiván (Пригревица / Prigrevica)
• Szilágyi (Свилојево / Svilojevo)
• Szond (Сонта / Sonta)

Nevének eredete

Neve a magyar apáti (= apát birtoka) szóból származik.

Története

Apatin helyén a 11. században egy nagyobb birtoktest volt, melyet Dávid herceg 1090 körül a tihanyi apátságnak adott 5 háznéppel, 3 eke földdel és 5 halastóval együtt.

1337-ben a birtoktest egy másik részét, azt, „ahol a nagy árok végződött” I. László király a bátai apátságnak adta, ekkor Apatti néven említik.

Apatin északi részén egy nemes falu alakult ki Aranyán néven, mely a Csemely nemzetség tagjainak birtoka volt, míg a déli Apossal szomszédos része 1401-től Aposaranyán néven szerepelt. Aranyán egy részén besenyők lakhattak, ezért egy időben Aranyánt Besenyőnek nevezték.

Ez a jelentékeny helység a fennmaradt határleírás szerint a Nagyárok, Papi, Apos, a Duna és a bátai apátság földje között feküdt, tehát a mai Apatin területén.

Határában kezdődik a Bácsföldvárig húzódó római sánc. Egykori várát 1453-tól említik, ekkor a kalocsai érsekségé volt. A vár a török időkben pusztult el, nyoma sem maradt. A török időkben elnéptelenedett települést a 18. században württembergi németekkel telepítették be.

1910-ben 13 136 lakosából 11 661 német és 1067 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Apatini járásának volt a székhelye.

1941-ben visszakerült Magyarországhoz. A várost a szerb partizánok 1944. október 24-én bevették, majd az év végén onnan 2400 személyt hurcoltak szovjet munkatáborokba. 1945. március 11-én a város csaknem egész lakosságát, mintegy 8000 embert a gádori és a körtési szerb haláltáborba hajtották, ahol sokan éhen haltak. Azután likai szerbeket költöztettek a kitelepített németek helyébe.

Népesség

Demográfiai változások

Etnikai összetétel (2011)

Híres szülöttei

• Caspar Fischer (1772–1829) orgonaépítő
• Johann Fischer (1810–1839) orgonaépítő
• Pártos Gyula (1845–1916) építész
• Kék Lajos (1854–1909) ügyvéd, országgyűlési képviselő
• Mihályi József (1889–1978) precíziós műszerész
• Ábrahám Pál (1892–1960) világhírű operett- és filmzeneszerző, karmester
• Sinkó Ervin (1898–1967) forradalmár, költő, író
• Terray Barnabás (1919–1991) bölcsész, irodalmár
• Andresz Vilmos (1923–?) színész, a Madách Színház tagja
• Kiefer Ferenc (1931–2020) nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
• Szűcs Lajos (1943–2020) labdarúgó
• Pásty Júlia (1944) írónő

Képek

• 
  A városháza épülete
• 
  A Mária Mennybemenetele római katolikus templom
• 
  Az ortodox templom
• 
  A Szerb Uralkodók utcája éjjel
• 
  Szökőkút
• 
  Az apatini sörgyár
• 
  A Duna Apatinnál
• 
  Nemzetközi teherkikötő a Dunán
• 
  Niké istennő szobra a teherkikötőn

Testvérvárosok

• Mohács – 2023 óta

Jegyzetek

Források

• Györffy György: Bodrog vármegye
• Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. I-III. Budapest, 1900–1904

További információk

• Apatin község hivatalos honlapja
• Apatin turisztikai honlapja
• Apatin története Archiválva 2021. május 19-i dátummal a Wayback Machine-ben